A megkérdezettek 38,9%-a értett egyet a koronavírus elleni kötelező oltással mindenki számára, akinek egészségügyi állapota engedi. A többség (52,1%) továbbra is ellenzi ezt a megoldást, a júliusi adatokhoz (31,2%) képest viszont némileg emelkedett azok száma, akik elfogadhatónak tartják az intézkedést. Az egyes csoportok (65 évnél idősebbek, rendőrök, tanárok, szociális szférában dolgozók) esetében magasabb a támogatottsági arány, a válaszadók 46%-a tartja elfogadhatónak – a nyáron gyűjtött adatokhoz képest ez 3%-os emelkedést jelent. A beoltottak kétharmada támogatja az egyes csoportok kötelező oltását, az egyetemi végzettséggel rendelkező személyek többsége szintén pozitív választ adott.

A kötelező oltás támogatottsága a pártpreferenciák szempontjából a következő: Progresszív Szlovákia (90,2%), OĽaNO (80%), SaS (71,8%), Sme rodina (50,8%). Viszonylag magas arányt mértek a Peter Pellegrini vezette Hlas szavazótáborában is: 44,6%.

A „Hogy vagy, Szlovákia?” (Ako sa máte, Slovensko?) címen ismert közvélemény-kutatás sorozat tizenkettedik hullámára december 12. és 16. között került sor. Ebben az időszakban már a veszélyhelyzet és a kijárási tilalom is érvényben volt. December 10-én jött az enyhítés, kinyithattak bizonyos üzletek az oltottak és az „átesettek” számára, a másik oldalon viszont az alapiskolák felső tagozatos diákjai és a középiskolások ismét áttértek a távoktatásra, valamint bejelentették a karácsonyi szünidő korábbi időpontját.

A kötelező oltást valamivel többen preferálják, mint a lockdownt – állítják az SAV elemzői. Arra a kérdésre, egyetért-e a növekvő esetszám és a kórházak megtelítődése miatt bevezetett lezárással a válaszadók 47,3%-a mondta azt, hogy határozottan egyetért vagy egyetért. A korlátozásnak azonban ellenzői is akadnak bőven – a megkérdezettek 43,3%-a nem ért egyet vagy pedig határozottan nem ért egyet ezzel a döntéssel. Az iskolák országos bezárása – melyet maga az oktatási miniszter is élesen bírált – mindössze a lakosok 34,5 százalékánál lelt támogatásra.

Az emberek többsége úgy véli, az állam nem ellenőrzi megfelelően a hatályos járványügyi szabályok betartását. A válaszadóknak egy dilemmával is boldogulniuk kellett, a kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, a kettő közül melyik intézkedést választanák a járvány egészségügyi következményeinek enyhítésére: a lockdownt vagy a kötelező oltást? A lockdownt (az üzletek többsége és az iskolák bezárva, kijárási tilalom kevés kivétellel) a megkérdezettek 28,1%-a választotta, a legveszélyeztetettebb csoportok kötelező oltása mellett valamivel többen (31,9%) döntöttek. A legtöbben azonban nem akartak véleményt mondani e téren (40%).

Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter oltási bónuszát a 60 év felettiek számára a többség nem tartja szerencsés ötletnek – a 200, illetve 300 eurós támogatással a válaszadók egyharmada ért egyet, miközben az 52,5%-uk elutasítja az efféle költekezést. Az oltatlanokat egy elméleti választás elé állították a kutatás szerzői, rákérdeztek: kifizetnék a 300 eurós pénzbüntetést vagy inkább 1500 euróig fedeznék a kórházi ellátás költségeit, ha elkapnák a koronavírust és ápolásra szorulnának. Az oltatlanok többsége inkább a büntetést vállalná, egyötödük viszont azt mondta, szüksége esetén az ellátás költségeinek finanszírozásához járulna hozzá. A válaszadók 28%-a elmondta, ha ez a két lehetőség lenne, inkább az oltás mellett döntene. A felmérés szerint az oltáselleneseket az sem győzné meg, ha az oltás lehetséges mellékhatásai esetén kártérítésben részesülnének – ezt az álláspontot a 71,7% képviseli. Azok közül, akik még nem döntötték el, hajlandók-e beoltatni magukat a többség üdvözölné ezt a fajta motivációt – 56,2 százalékuk a vakcina mellett döntene.

„A kötelező oltás támogatása enyhén emelkedik, az egyes csoportok kötelező oltását pedig már az összes kormánypárt szavazóinak többsége jóváhagyja. Úgy tűnik, az esetleges kötelező oltás sikerét befolyásolná az előírt szankció. Az oltatlan válaszadók többsége jelezte, inkább megfizetnék a 300 eurós büntetést, minthogy beoltassa magát” – mondta Robert Klobukcýy, az SAV Szociológiai Intézetének a munkatársa.