Mennyire terjedt el a koronavírus omikron variánsa a világban?

Ezt a mutációt először másfél hónappal ezelőtt mutatták ki Dél-Afrikában, majd két hétre rá megjelent Európában. Azóta a világ 209 országából már 80-ban jelen van. Ezek között vannak nagyon sűrűn lakott régiók is Nyugat-Európában, Észak-Amerika egyes vidékein és Távol-Keleten is. Gyakorlatilag az EU minden országában felbukkant már a variáns. Angliában pedig már ez a domináns. Az ottani napi több mint tízezer új eset túlnyomó többségéért ez a mutáció a felelős.

Mennyire fertőz, mennyire terjed gyorsabban az omikron, mint a korábbi mutációk?

Már az afrikai terjedése során felfigyeltek arra, hogy rendkívüli módon lecsökkent a variáns ún. duplázódási ideje, vagyis az az időtartam, amely alatt a vírus megduplázza a fertőzöttek számát az adott közösségben. Ez az eredeti vuhani kórokozónál harminc nap volt. Így, ha például egy országban volt 100 fertőzött, akkor nagyjából harminc nap alatt lett ebből 200. A delta variánsnál ez az időtartam 7-10 nap volt, viszont az omikron variánsnál 2-3 nap. Tehát sokkal gyorsabban terjed a közösségben, mint bármelyik eddigi variáns.

Miért terjed ilyen gyorsan?

A terjedési sebességet elsősorban az befolyásolja, hogy az ún. tüskefehérje, amellyel a koronavírus a sejtjeink felszínéhez kapcsolódni tud, milyen tökéletesen illeszkedik a sejtfelszíni receptorfehérjéhez. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor az űrhajó dokkol az űrállomáshoz: a két dokkolóegységnek tökéletesen kell illeszkednie ahhoz, hogy létrejöjjön a kapcsolat. Az omikron variáns tüskefehérjéjén történt változások is egy pontosabb kapcsolódást tesznek lehetővé, mint az eredeti vuhani változat esetében. Pontosabban illeszkedik a sejtjeinkhez, és ezért növekedett a fertőzőképessége.

Milyen súlyos megbetegedést okoz az omikron variáns, vannak-e a mutációra jellemző tünetek?

Bár csak óvatosan lehet megfogalmazni egyfajta optimizmust, az eddigi megfigyelések arra mutatnak, hogy az omikron variáns okozta betegség vélhetően enyhébb tüneteket okoz, mint a korábbi változatok és sokkal kevésbé képes a tüdőt tönkretenni, mint a korábbi mutációk. A tünetek is kissé másak, de fontos kiemelni, csak a tünetek alapján nem lehet megmondani, hogy valaki az omikrontól betegedett-e meg, vagy sem. Erre a variánsra kevésbé jellemző az íz- és szagvesztés, elsősorban orrdugulás szokott jelentkezni, jellemzőnek mondják a torokkaparást, nyelési nehézséget. Illetve érdekes módon derékfájással is összefüggésbe hozzák, ami egy kicsit érthetetlen. A lényeg, hogy a légzőszervi tünetek általában enyhébbek és a magas láz is ritkább. Viszont nem jó hír, hogy ez a variáns gyerekekben gyakrabban okoz fertőzést.

Mennyire hatékonyak a vakcinák az új variánssal szemben?

Ebben az esetben is elsősorban a külföldi megfigyelésekre tudunk támaszkodni, amelyek alig több mint egy hónaposak. Nagyszámú minta statisztikai elemzése még nem történhetett meg. A Pfizer a laboratóriumi sejttenyészeteken végzett vizsgálatai alapján azt állítja, hogy néhány százalékos hatékonyságcsökkenés figyelhető meg a vakcinájuk esetében. Ez azt jelenti, hogy az a vakcina, ami az alfa variáns ellen 92 százalékos hatékonyságú volt, az az omikron ellen 83-85 százalékos hatékonyságú lesz. Az oltottak megfertőződése esetén a tünetek jóval gyengébbek, mint az oltatlanok esetében. A vakcina olyan, mint a katonáknak a sisak és a golyóálló mellény: egy csatában ezeknek köszönhetően jóval nagyobb a túlélési esélye, mit akkor, ha ezeket nem veszi fel. Az örök életre természetesen a vakcina sem garancia.

Mennyire védettek az omikronnal szemben azok, akik átestek a betegségen?

Én a természetes, vagyis az átvészelés révén létrejött immunitásban nagyon hiszek. A koronavírusról azt kell tudni, hogy a száj és az orr nyálkahártyáján keresztül fertőzi meg a szervezetet. Ha pedig a fertőzést már átvészeltük, akkor a nyálkahártya felületén is ellenanyagok jelennek meg. Ezt oltással nem lehet elérni. Ezért aki a betegségből felépülve szerez immunitást, annak az immunrendszere már az előtt védekezik a kórokozó ellen, hogy a vírus a vérbe jutna. Az oltás ugyanis abban segít, hogy a már a vérben lévő vírusokkal vegye fel a harcot a szervezet.

Itt vannak az ünnepek, mit kell ilyenkor figyelembe venni, hogy ne hozzuk veszélybe a szeretteinket és magunkat se?

Sarkosan fogalmazva, aki oltva van, az úgy ünnepeljen, mintha nem is lenne koronavírus. Ha a család minden tagja oltva van, nyugodtan találkozhatnak. Ugyanebbe a kategóriába esik az, aki átesett a betegségen. Bajban azok vannak, akiknél a család részben oltott, részben oltatlan, hiszen ilyenkor elsősorban az utóbbiak vannak veszélyben. Az oltottaknak rájuk való tekintettel kell például maszkot viselniük. Mostantól kezdve elsősorban az oltatlanok vannak veszélyben.

A karácsonyi családlátogatások milyen hatással lesznek az omikron variáns terjedésére?

Nagy valószínűséggel az omikron nagyon erőteljes terjedését figyelhetjük majd meg a decemberi ünnepkör után. A jelenlegi járványadatok négy mérőszáma, így az új fertőzöttek, a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen levők és a betegségben elhunytak száma január közepétől vélhetően rosszabbra fordul. Különösen igaz ez a friss fertőzöttek számát illetően. Ha ugyanis igaz az, hogy az omikron sokkal jobban terjed, de kevésbé súlyos megbetegedést okoz, akkor azt látjuk majd, hogy a fertőzöttek száma január közepétől emelkedni kezd, de nem követi ezt a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen levők, illetve a Covid-halottak száma. Ez Magyarországon már a mostani járványhullám során is megfigyelhető volt, hiszen ott a legnagyobb áldozatokkal az előző hullám járt idén tavasszal. A fertőzöttek száma most ősszel ugyan magasabb volt, mint tavasszal, viszont a súlyos esetek száma kevesebb volt most, mint a tavaszi hónapokban. Ez egyértelműen az oltásnak köszönhető. Az előttünk álló hullámban ez is fokozottan fog érvényesülni.

Mire számít ön az előttünk álló omikron hullámmal kapcsolatban?

A hullám január közepén kezdődik majd és meglátjuk, hogy februárban vagy márciusban lesz-e a csúcsa. Mindenesetre a járványtani mérőszámok közül a friss fertőzöttek száma január közepétől fog igazán emelkedni.

Azon kívül, hogy az egyes emberek óvatosak és igyekeznek minimalizálni a fertőzés veszélyét, lehet-e még mást tenni, hogy enyhítsük a következő hullám erejét?

Magyarország az egyik állam Európában, ahol a leglazábbak a járványintézkedések. Bevásárlóközpontokban, közintézményekben és a tömegközlekedésben kötelező a maszk viselése, gyakorlatilag más korlátozás nincs, és nem is várható szigorítás. Így aztán itt az omikron egészen biztosan terjedni fog. Én azonban úgy látom, hogy akármilyen szigorú korlátozásokat is vezettek be más országokban, az omikron terjedését nem tudták megakadályozni. A különböző lezárások laposíthatják majd ezt a hullámot, de el nem tüntethetik. Ezzel el lehet érni azt a célt, hogy az egészségügy terhelése ne haladja meg a kapacitását.