Éppen leparkolt a húsos autó a templom mellett, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy Réunion szigetén kitört a Piton de la Fournaise nevű vulkán. Bandika a hírtől teljesen lázba jött, ugyanis valamikor régen, az idők kezdetén, amikor a sárga málnát még krakedlinek hívták, járt ezen a szigeten, vagy legalábbis így emlékezett. Tudta, hogy ennek a francia megyének, pontosabban szigetnek két vulkánja is van? Piton de la Fournaise és a Piton des Neiges. Mondjunk inkább tűzhányót – javasolta nyelvi purizmusa által fűtve Ervin, és megkérdezte, melyik a nagyobb. Bandika erre csak annyit mondott, hogy tök mindegy, és kiment a kamrába a halas vödörért. Szomorú ábrázattal tért vissza, a vödörbe ugyanis reggelre belefagytak a keszegek. Kiborította a csonka kúppá fagyott társaságot az eresz alatti betonra, és előkotort egy cigarettát. Na most ezekkel mit csináljak? Kalapáljam le róluk a jeget? Mi van, ha magukat a halakat kalapálom így szét? Látja, kuzin, ha nem itt élnénk, az erdő szélén, a mínusz tizenkét fokban, hanem mondjuk Réunion szigetén, akkor biztosan nem bonyolítanák az életünket efféle nehézségek. És még azt is elmondhatnánk, hogy az idei karácsonyunk turisztikai látványosság, hiszen vulkánkitörést kaptunk a Jézuskától.

Ervin a napsugarak közt tekergő füstkígyók közé tekintett, és a kőre ütötte a hamut. Nem tud maga semmit a vulkánok életéről, barátom. A szenzációnak álcázott hírekre viszont rárepül, mint tukán a karambolára. Magyarul sárga csillaggyümölcs – szólt közbe Bandika. Így van – helyeselt Ervin, majd elmondta, hogy a Piton de la Fournaise tavaly decemberben is kitört. Sőt, hogy mondjak még nagyobbat, idén májusban is. A bolygó egyik legaktívabb vulkánjáról van szó, barátom, amely az elmúlt tíz év során vagy hússzor kitört. Szóval az lett volna az attrakció, ha az idei ünnepekre nyugton marad. Tessék tehát nyugodtan megnyugodni. Annál is inkább, mert mondta a rádió, hogy Pozsonyban panaszkodnak a polgármesterek, szerintük a Statisztikai Hivatal elszámolt valamit a tavalyi népszámláláson. Azt állítják, hogy a fővárosban húszezer emberrel többen laknak az önkormányzatok nyilvántartásai szerint, mint a népszámlálás szerint. Most akkor kinek van igaza? Arról nem is beszélve, hogy mifelénk ezekről a dolgokról nem is mondanak semmit. Szóval lehet, hogy mi valójában szintén nem itt élünk, hasonlóan ahhoz a húszezer pozsonyihoz, aki csak papíron pozsonyi. Vagy éppen papíron nem az – kopogtatta meg egy kalapáccsal a csonka kúpban várakozó halállományt Bandika. Tavaly a Balaton nyári strandétele a tépett ponty lett, biztosan olvasta – szúrta az egyik hibernálódott muskátli cserepébe a csikket Ervin. Pulled pontynak hívják, a pulled angolul azt jelenti, tépett. Szóval szerintem nyugodtan kalapálja őket szét, majd azt mondjuk, hogy ez meg az idei karácsony gasztronómiai látványossága, a kalapált keszeg. Nem holmi vulkánkitörés. Miután ebben megegyeztek, a húsosautó is továbbindult a templom elől.

A szerző a Vasárnap munkatársa