A kétoldalú megállapodást, amelyet még a pozsonyi parlamentnek is el kell fogadnia, és amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok hadereje használjon bizonyos szlovákiai katonai reptereket, Naď és Blinken Washingtonban írta alá. A repterek használatáért cserébe Szlovákia a szóban forgó létesítmények modernizációjára százmillió dollárt kap az USA-tól. Naď és Blinken is hangsúlyozta, hogy az egyezmény nem fenyegeti az ország szuverenitását. Blinken ezzel kapcsolatban arra is emlékeztetett, hogy Washington ugyanilyen szerződést kötött már több másik NATO-tagállammal. Szlovákia egyébként az utolsó a NATO keleti határán lévő országok közül, amely nem kötött még ilyen hatályos megállapodást az Egyesült Államokkal. Többek közt Magyarország is aláírt egy ilyen egyezményt. Az amerikai miniszter rámutatott, az ilyen védelmi együttműködés az európai stabilitás és biztonság érdekét szolgálja. Hozzátette, a szerződés nem tartalmazza, hogy ennek alapján amerikai katonai támaszpontokat hoznának létre Szlovákia területén. Arra is kitért, hogy Szlovákia és az USA az elmúlt 30 évben partneri, szövetségesi viszonyban volt. „Ez a megállapodás megkönnyíti fegyveres erőink számára a közös védelem, például a közös hadgyakorlatok koordinálását. Rendszeresebb konzultációkat hoz létre országaink között a polgárainkat, a nemzetközi békét és a biztonságot fenyegető veszélyekről” – mondta Blinken.

Naď szerint Szlovákia és az Egyesült Államok közötti kétoldalú együttműködés már régóta kiváló szinten van. Az USA-val folytatott védelmi együttműködés jelentősen hozzájárult a szlovák hadsereg, azon belül a légierő és a különleges műveleti erők modernizálásához. „Ma megfelelő jogalapot biztosítunk ennek az együttműködésnek. Ez a transzatlanti biztonság iránti közös elkötelezettségünket fejezi ki NATO-szövetségesként” – mondta Naď az aláírást követően. Hangsúlyozta azt is, hogy az USA Szlovákiának nemcsak a hazai fegyveres erők modernizálásától kezdve, hanem az önálló Csehszlovákia megalakulásától, illetve országunknak a NATO-ba való integrálásától kezdve is stratégiai szövetségese. A szlovák miniszter szerint a biztonsági fenyegetéseket komolyan kell venni ahhoz, hogy meg tudjuk védeni magunkat és az olyan, az amerikaiakkal közös értékeinket, mint a demokrácia, a szabadság és a prosperitás.

Álhírek és dezinformáció

Az amerikai külügyminiszter a megállapodás aláírásakor arról is beszélt, hogy nagyon sok olyan szándékos félrevezetést, vagyis dezinformációt látnak, amelyeknek az a céljuk, hogy megkérdőjelezzék a védelmi szerződést és annak a transzatlanti kapcsolatok számára jelentett hozadékát. „Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a megállapodás az együttműködésre és a kölcsönös tiszteletre épül” – mondta Blinken, és hozzátette, ugyanezen értékekre épül a NATO is.

A szlovákiai nyilvánosságban valóban nagyon sok félrevezető információ jelent meg, így például az, hogy az egyezménnyel Szlovákia elvesztené a szuverenitását. Ezzel szemben azonban már a védelmi szerződés preambuluma leszögezi, az együttműködés tiszteletben tartja a felek szuverenitását.Az Egyesült Államokkal kötendő védelmi megállapodás valójában arra adna lehetőséget az amerikai hadseregnek, hogy a Malacka városához közeli Konyha (Kuchyňa) és a Szliács (Sliač) melletti katonai repülőtereket, esetleg más létesítményeket használjanak. Ennek körülményeit szabályozza az egyezmény. A megállapodásról azonban az az álhír is terjedni kezdett, hogy teljes katonai reptereket adnánk át az amerikaiaknak. A valóságban azonban csak bizonyos helyiségek, létesítmények amerikai használatba adásáról van szó. Ezeket az amerikaiak maguk őriznék és csak nekik lenne ezekhez hozzáférésük, illetve nem fizetnének ezekért bérleti díjat. Ezzel együtt is Szlovákia határozná meg, hogy mely objektumokat használhatnák.

A megállapodás azon sem változtat semmit, hogy amerikai katona csak akkor léphet Szlovákia területére, ha arra a pozsonyi parlament külön engedélyt ad. Az egyezmény szerint ha az országba érkező amerikai személyzet tagjai valamilyen bűncselekményt követnének el, akkor az amerikai hatóságok hivatottak eljárni. Ám mindezt csak akkor, ha a kérdéses cselekmény büntetési tétele 3 év alatt van. Komolyabb esetekben a szlovák hatóságok járhatnának el. Olyan esetben pedig, ha az ide érkező személyzet szlovákiai vagyon vagy személyek ellen követne el valamit, automatikusan a szlovákiai hatóságok lennének az illetékesek. A megállapodás tíz évig lenne érvényes, de ezt követően is hatályban marad, azonban egyéves felmondási idő mellett meg is lehet azt szüntetni.

Függelékek

A védelmi megállapodás jelentős belpolitikai viharokat is kiváltott, ezért a szlovák államfő, Zuzana Čaputová egy értelmezési függeléket csatolt hozzá, amire válaszul az amerikai fél is megfogalmazott egy ilyen kiegészítést. Ez utóbbit pénteken hozta nyilvánosságra a szlovák külügyminisztérium, míg magát a megállapodás szövegét már korábban publikálták. Az amerikai függelék egyértelműsíti, hogy a megállapodás nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok támaszpontokat akarna létrehozni Szlovákia területén, vagy valamilyen személyzetet szeretne itt hosszasan állomásoztatni. Felidézik a NATO és Oroszország között megkötött 1997-es megállapodást, amely arról szól, hogy a transzatlanti szövetség keleti országaiba nem telepítenek atomfegyvereket. Egyben kiemelik, hogy a Szlovákiával kötendő mostani megállapodás nem jelenti azt, hogy a szerződés értelmében az országban tevékenykedő személyzet valamiféle jogi immunitást kapna.

A parlament és az elnök

Az Egyesült Államokkal kötendő védelmi szerződést már elfogadta a szlovák kormány és az ország biztonsági tanácsa, csütörtökön pedig aláírták azt a két állam képviselői is. A dokumentumról azonban a szlovákiai parlamentnek is szavaznia kell. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök jövő hét keddre tűzte ki annak a rendkívüli ülésnek az időpontját, amely során az egyezményről tárgyalnak. A koalíciós frakciókban ugyanakkor vannak képviselők, akik nem hajlandók megszavazni az egyezményt. Maga Kollár úgy nyilatkozott, hogy öt vagy hét képviselőjük nem szavazza majd meg a megállapodást. A kormánypártok egészében viszont támogatják azt. Gyimesi György, az OĽaNO magyar nemzetiségű képviselője például lapunknak úgy nyilatkozott, igennel voksol a szerződésről szóló szavazás során. Valószínűsíthetően néhány független képviselő is megszavazza az egyezményt. Az elfogadásához az egyszerű többség is elég. Ha ez megtörténik, akkor az utolsó szó az államfőé, Čaputovának ugyanis ratifikálnia kell a megállapodást, hogy az hatályba lépjen. Az államfő pedig támogatja a megállapodás megkötését, de a ratifikációról szóló döntése során tiszteletben tartaná egy a témában tartott esetleges népszavazás eredményét. Nem világos azonban, hogy a ratifikációt egy népszavazáshoz köti-e vagy sem. A megállapodás kapcsán az ellenzéki Smer és Hlas, de az oroszbarát Ján Čarnogurský, valamint a rendszerellenes Štefan Harabin is népszavazást szeretne.