Sajátosan értelmezte a fürdő vezetése a kétnyelvűséget – az új tájékoztató táblákon csak az államnyelven és angolul olvashatók információk. Például az, hogy meddig ajánlott tartózkodni az egyes medencékben, vagy milyen biztonsági előríásokat kell betartani – a piktogramok alatt szlovák és angol magyarázat van, magyar nincs. Pedig a törvényből adódóan a magyarok által lakott területen ezt is köteles kitenni a szolgáltató. Nagymegyeren a tavalyi népszámlálási adatok szerint meghaladja a 78 százalékot a magyarok aránya, szlovák nemzetiségűnek a lakosok 14,65 százaléka vallotta magát. A Thermal Corvinus évtizedek óta népszerű a cseh turisták körében, a korábbi statisztikák szerint belőlük volt a legtöbb a fürdőben. Megkérdeztük a fürdő vezetését arról, hogy tervezik-e magyar nyelven is bővíteni az információkat, Lukáš Machala igazgatótól azonban nem kaptunk választ. A városlakókat viszont nem hagyja hidegen a helyzet, amely ellen többen szót emeltek, közöttük a Csemadok helyi alapszervezete is nemtetszését fejezte ki a magyar nyelv visszaszorulása miatt. A szervezet nemcsak a fürdőben, hanem a többi városi intézményben látható gyakorlatot is nehezményezte. Állásfoglalásukban felhívták a figyelmet a kisebbségi nyelvhasználati törtvényre, amely alapján ott, ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 15 százalékot, a kisebbség nyelvén is kötelesek tájékoztatni a lakosságot. „Nagymegyeren a legutóbbi népszámlálás adatai alapján a magyar nemzetiségű lakosok aránya országosan is az egyik legnagyobb. Ennek fényében elengedhetetlennek tartjuk, hogy a város, illetve valamennyi intézménye szóban és írásban is törekedjen a kétnyelvűségre, hozzájárulva a lakosok komfortérzetének növeléséhez, ezzel példát mutatva a városban működő magánvállalkozásoknak is“ – szögezte le a Csemadok helyi alapszervezete.

Az élet, egészség, biztonság és tulajdon védelmét szolgáló információkat kötelező kétnyelvűen kihelyezni azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya ezt lehetővé teszi, emlékeztetett Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos. “Ha egy fürdőben vagyunk, akkor például az olyan figyelmeztetések, ahol a piktogram mellett szöveges információ is van, mint a vigyázz az értékeidre, ne ugrálj a vízbe, vigyázz, csúszós felület, kisebbségi területeken ezt a kisebbség nyelvén, ebben az esetben magyarul is ki kell írni. Amennyiben egy általános információról van szó, akkor nem kötelező megjelentetni, de a kisebbség számára ez is elérhető nyelvi jog. Az angol esetében – amit általánosként jelölnek a törvényben, – úgy szól a meghatározás, hogy ki kell írni szlovákul és más nyelven is lehetséges. Logikátlan, ha az államnyelv mellett egy olyan nyelvet részesítenek előnyben, ami általánosként van jelölve, holott az adott településen él nyelvi kisebbség. Az általános információk nincsenek számarányhoz kötve, így láthatunk magyar nyelvű feliratokat a Tátrában, vagy többnyelvű étlapokat a szlovák éttermekben” – magyarázta a kormánybiztos hozzátéve, hogy ha valaki azt tapasztalja, hogy sérülnek a nyelvi jogok és nem sikerül érvényt szerezni a törvény betartásának, akkor beadvánnyal fordulhat a kormánybiztos hivatalához.