Hiába bizakodtak a középiskolások, az érettségi írásbeli részére március 15. és 18. között kerül sor. Hétfőn (március 14-én) az iskoláknak fel kell mérniük az érettségizők pozitivitási arányát, a végzősöknek tehát egy nappal a vizsga előtt negatív tesztet kell felmutatniuk. Azok, akiknél beigazolódik a koronavírus-fertőzés, egy későbbi időpontban – április 5. és 8. között pótolhatják a vizsgát. A javításra viszont csak szeptember elején lesz lehetőség. A teszten ezúttal is legalább 33%-ot kell elérni, a fogalmazás résznél pedig 25% az alsó határ. Ami a szóbeli és gyakorlati részt illeti, a központilag meghatározott időintervallum május 23. és június 10. között van, a konkrét időpontok kitűzése azonban a megyei tanügyi hivatalok feladata.

Minimális enyhítés

A koronavírus-járvány miatt a középiskolások hónapokig nem jártak iskolába, a diákok egy része pedig úgy érzi, a távoktatás nem készítette fel őket kellőképp az érettségire. Az elmúlt két évben az írásbeli és szóbeli rész egyaránt elmaradt, az érettségi bizonyítványon szereplő érdemjegyet az egyes tantárgyakból átlagolással számolták ki. A diákok érvelése szerint elődjeikhez képest ők sincsenek kedvezőbb helyzetben, hiszen az óvintézkedések és karantén következtében az elmúlt két évben rengeteg időt töltöttek otthon, s a távoktatás korántsem volt annyira hatékony, mint amikor az iskolában sajátíthatták el a tudást. Az ügyben petíciót is kezdeményeztek, valamint a parlament előtt tüntettek az érettségi eltörléséért, de sikertelenül. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter már korábban leszögezte, nem áll szándékában engedélyezni a vizsgák elhalasztását. A hétfői sajtótájékoztatón kijelentette, a tesztek előkészítésébe a megszokottnál több szakértő kapcsolódott be, az ellenőrzést pedig a korábbi évekhez képest sokkal több recenzens végezte – ezzel is biztosítani szerették volna a „nem egyértelmű kérdések kiszűrését”. Gröhling szerint maguk a tanárok is elbírálták az anyagot, megvizsgálták, hogy a távoktatásra való tekintettel megfelelő-e a tervezett vizsga tartalma. A szaktárca állásfoglalásában kiemeli, a tartalmi módosítás mellett tantárgyanként plusz 15 percet kapnak a diákok az írásbeli részre. „Augusztus óta intenzíven kommunikálunk a középiskolákkal, a fenntartókkal és az igazgatókkal is. Az igazgatók és a tanárok egyetértenek abban, hogy ismerik diákjaik tudását és képességeit, illetve tisztában vannak a távoktatással, s ezt a tényt figyelembe veszik az érettségi vizsgákon is” – tette hozzá Gröhling.

Mérföldkő

Pavel Sadloň, az állami gimnáziumok igazgatóit tömörítő társulás elnöke elmondta, támogatják az érettségik hagyományos megszervezését.

Meggyőződésünk, hogy a diák és tanár közötti kölcsönös bizalomnak köszönhetően vele bírunk a járvány okozta kedvezőtlen helyzettel. Készen állunk abból vizsgáztatni a diákokat, amit megtanítottunk velük

 – mondta, majd elismerte, egy fiatal életében az első fontos vizsga valóban nagy félelemmel jár, „de a sikerélmény biztosan még nagyobb lesz”. Hangsúlyozta, a gimnázium az egyetemi tanulmányokra készíti fel a diákokat, ahol ezt az érzést még nagyon sokszor meg fogják tapasztalni. „Itt az ideje, hogy kipróbálják abban a környezetben, amelyet már jól ismernek” – folytatta. Sadloň szerint, aki akart tanulni, és felelősségteljesen készült a távoktatás során, annak jó esélye van rá, hogy a középiskolai tanulmányait sikeres érettségi vizsgával fejezze be.

Kristián Krivda, a Középiskolák Szövetsége elnöke elmondta, továbbra is egyetért a diákok frusztrációjával. „A tanáraitoknak az a lényeg, hogy felnőtt emberként lépjetek ki a világba, és mindent megtesznek azért, hogy megbirkózzatok az érettségivel” – nyugtatta társait, majd hozzátette: az oktatási minisztérium ígéretet tett rá, hogy az érettségi jövőbeli reformja során beleszólást kapnak a változásba.

Madarász Róbert, a komáromi Marianum Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolaközpont igazgatója lapunk érdeklődésére elárulta, pozitívan értékeli, hogy idén nem törlik el az érettségi vizsgákat. „Figyelembe kellene venni azonban azt is, hogy két évig távoktatásban részesültek ezek a gyerekek. Valamilyen információs értéke biztosan lesz a vizsgák eredményének, de az előző évfolyamok érettségijével semmiképp nem lehet összehasonlítani” – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy a 15 perccel hosszabb rendelkezésre álló idő inkább csak egyfajta lelki támaszt jelent-e, vagy valóban több időre van szükségük a diákoknak azt felelte: „Szerintem nincs különösebb jelentősége, abban sem vagyok biztos, hogy ez lelki szempontból megerősíti a diákokat”.

Ami a vizsgadrukkot illeti, megjegyezte, pályafutása során még nem találkozott olyan diákkal, aki valamilyen szinten ne tartott volna az érettségi vizsgáktól. „A diákjaink között teljesen megoszlanak vélemények” – mondta, majd hozzátette, a járvány előtti időszakban nem volt alternatíva, egyszerűen nem foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy elmarad, vagy más formában kerül megszervezésre a vizsga.

Az előző év precedense, illetve a járványból adódó bizonytalanság lelkileg nem hatott túl jól a diákokra

– zárta az iskola vezetője.