Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.
Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az iskola igazgatóságán meg kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni.
Ha az adott iskolában igényelhető az ösztöndíj, az intézmény igazgatóságán beszerezhetőek a szükséges nyomtatványok. Miután kitöltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában.
Korábban a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság sok családot a szegénységi küszöb határára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek iskoláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 eurónyi szociális ösztöndíj.
A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan ingyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év közben is rendszeresen pótolni kell a különböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórákat, az ebédet, a középiskolások közül pedig sokan kollégiumban laknak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az utazással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anyagi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kompenzálni, hogy a rászorulóknak szociális ösztöndíjat nyújt.
A középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható szociális ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy felnőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek esetében pedig 107,03 euró.
Anyagi helyzet
A vonatkozó jogszabály értelmében rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fiatalabb gyermek számít egy háztartásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél.
Hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létminimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörülményeit – azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni.
Előfordulhat, hogy a család hivatalosan nincs anyagi szükséghelyzetben, de előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe – ilyen esetben is jóváhagyhatják az ösztöndíjat. Ugyanakkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyakért kapott osztályzatokat nem számítják be. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.
Havi összegek
A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, eszerint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5–3,5 átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának, azaz 26,76 eurónak megfelelő ösztöndíjra számíthatnak. A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0–2,5 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak.
Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhetik, ám ez esetben leszámítják belőle a postaköltséget.
Az állami támogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, ugyanakkor nem mindegyik intézményben van rá lehetőség.