A felső-csallóközi várost a 2021-es népszámlálási adatok alapján 13 600-an lakják, lakossága 41,11 százalékban szlovák, 49,55 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A maradék 7 százalék nem jelölt meg a nemzetiségre vonatkozó adatokat. A város erősen Pozsony vonzáskörzetének számít, eddig meg tudta őrizni kisvárosi, nem utolsósorban magyar arculatát.

Júliusban megerősítette a város, hogy nem számolnak megszorításokkal az idei évre. Elbírja-e az idei költségvetés ezt a vállalást?

Az iskola és a közbiztonség sérthetetlen és nem fogjuk lekapcsolni a közvilágítást sem, inkább a beruházásokból veszünk vissza. A költségvetést februárban fogadtuk el, számoltunk a megnövekedett árakkal. Ekkora drágulással nem, az igaz.

Augusztusban Somorjára látogatott Branislav Gröhling, aki ünnepélyesen megnyitotta az új szlovák alapiskolát. Mindez a várost és az önkormányzatot megkerülve, törvénymódosításon keresztül. Terheli-e az új iskola a város költségvetését?

Azt hiszem, ezt a történetet senki nem ismeri jobban, mint én, hiszen tagja vagyok az iskolai tanácsnak, mint megyei képviselő. Ez szorosan összefügg az ingatlan befektetők meggondolatlan építkezési hullámával, kis falvakból városokat építenek, infrstuktúra nélkül, iskolák, óvodák nélkül, erre példa Vörösmajor és környéke. Ugyanaz a csoport, amely hat éve Nagyszarván hergelte ezt a témát és próbált politikailag nyomást gyakorolni, most kitalálta, hogy a megyei fenntartású intézménybe nyissanak iskolát. Az új szlovák iskola iskolakörzetébe hét település tartozik (Nagyszarva, Bacsfa, Keszölcés, Csallóköztárnok, Macháza, Sárosfa és Béke), ahol nincs szlovák iskola és nekik szerettek volna iskolát nyitni, állítólag óriási igény van rá. Mi végig kiálltunk amelett, hogy ott helyben, mondjuk Macházán építsenek egy új iskolát és ne Somorján, de nem hallgattak ránk. Törvényt módosítottak és erőből meglépték a két osztály megnyitását. Most ott tartunk, hogy az első osztály 12 diákkal működik, 3 gyerek a somorjai Bél Mátyás Alapiskolából lépett át. Az ötödik osztályba 25 diák jár, itt 15-öt írattak át a Bél Mátyásból. A maradék 10 diákból, többen vannak a Pozsony felé fekvő falvakból, mint Dénesd (Dunajská Lužná) és Csölle (Rovinka). Azért ne Pozsonyból hozzunk ide gyerekeket. Valamilyen szinten leterheli a városi költségvetést az új iskola, hiszen a délutáni foglalkozásokat, a művészeti iskolát, zeneiskolát a város biztosítja be. A Bél Mátyás Alapiskola vezetése nem nézte jó szemmel ezeket az átiratásokat, hiszen a fejpénz az új szlovák iskolába fog menni. A számok nem azt támasztják, hogy szükség lett volna ennek az iskolának a megnyitására, nem volt ez korrekt lépés a várossal szemben. Szaktantermekre van igény a már működő iskolában, de nem új osztályra. Itt minden gyereknek helye volt. Mi pár éve hoztunk egy rendeletet, hogy a Somorjára csak somorjai gyereket lehet beíratni, ez folyamatban van, idővel egy kicsit levegőhöz jut majd az iskola. Nem tudjuk mit hoz a jovő és féltjük mindkét gimnáziumot, hiszen a mostani két osztályból jövőre négy lesz, és egy új iskola felépítéséhez minimum három év kell.

Milyen területfejlesztési terve volt a városnak, mi volt a viziója négy éve, sikerült-e ezt betartani?

Természetesen volt ilyen víziónk, elsősorban úgy tudjuk magyar városnak, és kisvárosnak megtartani Somorját, hogy nagyon nagyon szigorúan őrizzük, lassan 10 éve a területfejlesztési tervet. Ez az alfája és omegája minden önkormányzatnak. Utoljára 2018-ban volt ez a terv változtatva, majd 2021 tavaszán módosítottunk. Egy utcát se nyitottunk, nem bővítettünk és nem is szándékozunk bővíteni. Célunk, hogy Somorja ne veszítse el a komfortját, ennek a plussz-mínusz 15 ezer lakosnak  nem mondom, hogy mindene megvan, de jól be van biztosítva. Van működő iskolarendszere, egészségügyi ellátása, szociális ellátórendszere, minden ami a kisvárosi hangulathoz kell. Ez ez infrastuktúra nem bírna el egy 20 ezres várost, plussz igényeket követelne. A magánszférának persze nem lehet megszabni, kinek adja el az ingatlant, de úgy godolom, csak ilyen határozott lépéssel tudjuk megállítani a terjeszkedést. A város rendelkezik szociális bérlakásokkal, ott figyelembe tudjuk venni, hogy kinek adjuk ki a lakást, itt szigorítottunk az általános érvényű rendeleten, hogy minimum öt éve Somorján kell laknia annak, aki erre igényt tart. Más lehetősség nem nagyon van a város kezében. Most telik meg az a 150 házból álló lakópark, amit tizenvalahány éve hagytunk jóvá. Mivel én írom alá az építkezési engedélyt, látom, hogy közel 50%-ban somorjai fiatalok építenek ott, tehát itt tudnak maradni a városban.

Milyen csapatra épített négy éve, kikkel működött együtt és mik jellemezték a testület munkáját?

Kellemes téma, mert sikeres négy évről beszélhetünk és szerintem ezt el kell mondani. Négy évvel ezelőtt, mint alpolgármester vágtam neki a választásoknak, előtte voltam önkormányzati képviselő, mondhatni végigjártam a ranglétrát. Ezáltal beleláttam az önkormányzat munkájába, megismertem a város vezetést, a folytonosság jegyében vettem át a funkciót. A folytonosság – nemcsak politikailag – és a szakértelem egyébként mindig jellemző volt Somorjára, egy olyan képviselő-testület tudott működni, akik segítik a polgármester munkáját. A szakbizottságban a képviselőkön kívül szakemberek végzik a dolgukat, legyen ez akár a szociális vagy civil szféra, az építési vagy oktatásügyi szakbizottság. Jelenleg a 19 képviselőből 18 MKP-s, egy független, magyar képviselő. A testületi ülések egészében kétnyelvűek, annak ellenére, hogy teljesen magyar a képviselő-testület, ezekről felvétel is készül. Ilyen csapatmunkával egy megvalósítható, teljesíthető programot tudtunk felállítani, viszont mi is egy pénzcsomagból gazdálkodunk, a realitások talaján kell, hogy maradjunk. Elmondható, hogy közel 8 millió eurót ruháztunk be az elmúlt négy év alatt a városfejlesztésbe.

Milyen támogatást kapott az oktatásügy, a kultúra, a sport, a nyugdíjasok?

Számunkra prioritást élvez az ifjúság, az oktatásügy, az iskolák és óvodák fejlesztése, mind a három iskolát és mind a nyolc óvodát fejlesztettük a négy év alatt. Nagyon odafigyeltünk, hogy arányosan juttassunk ezeknek az intézményeknek, ne legyenek különbségek. Hat évvel ezelőtt egy teljesen új, városi fenntartású nyugdíjas otthont építettünk, saját költségvetésből. Az Ambrózia magas színvonalon működik, a város komoly költségvetéssel járul hozzá a működéséhez. Az otthonba akkor 36 lakó költözött be, a tavaly átadott pavilonban újabb 16, ma összesen 52 lakója van az Ambróziának. Igény ugyan lenne több férőhelyes otthonra, de jelenleg ennyire van lehetősége Somorjának. A város biztosítja be a nyugdíjas klubok működését is, itt elmondanám, hogy a napokban várjuk az építési engedélyt, hogy elkezdjük egy új, nagyobb, komfortosabb nyugdíjasklub építését. Ki merem jelenti, hogy Somorján a sportot és a kultúrát nagyon magas szinten támogatjuk, a környék városaihoz képest mindenképp, és ez az eredményeken is visszatükröződik. Több sportágat világszinvonalon gyakorolnak. Somorja a sport városa, idén rendezték meg a 10. Sportágválasztót városunkban. A kultúra terén kihangsúlyoznám a Csemadokon belül fantasztikusan működő Csali Néptáncegyüttest, a Híd Vegyeskart. Kultúrrendezvényekre van egy 65 ezer eurós csomagunk, minden év elején várjuk a beérkező projekteket és az elbírálás után ebből a csomagból tudják azokat megvalósítani. Számos látogatót vonzott idén a 12. Pomlé fesztivál.

Az intézmények fejlesztését tekintve hol sikerült fejlődést elérni, és hol nem jutottak kompromisszumra?

A legsikeresebb projektunk városszépítés terén az elmúlt négy évben, az egykori paulánus kolostor, közismertebb nevén a Korona részleges átépítése volt. Megújult a belső és külső homlokzat, megtörtént a nyílászárók cseréje, a belső udvar átépítése és egy emelet teljes rekonstrukciója. Ezen az emeleten belátható időn belül megkezdi működését az idegenforgalmi iroda. Somorja megérett erre, hiszen elég nagy a látogatottság a külföldi turisták részéről. A fejlesztések közé tartozik az Ambrózia új pavilonjának megépítése, a temető előtti tér és a Gazdasor felújítása, a Duna utcán az új, palánkkal körülvett multifunkciós sportpálya, több kilométer járda és közút került felújításra. A Szociális Biztosító júniusban nyitott kihelyezett fiókot Somorján, ott van valamilyen szintű konkurenciaharc a biztosítók terén. Ellenben az adóhivatal monopol helyzetben van, a várossal tényként közölték, hogy a fiókot bezárják. Felvetettem, hogy elengedjük a bérleti díjat, de inkább arról volt szó, hogy a hivatal szerint felesleges irodát fenntartani a városban. Petíciót indítottunk, amit 2640 aláírással már postáztunk is, de az a félelmem, hogy nem fogják figyelembe venni. Amit sikerült elérni a pénzügyőrségnél, hogy évente kétszer, márciusban és júniusban, amikor igény van a személyes konzultációra, nyitnánk egy átmeneti irodát. Az önkormányzat biztosítja a helyiséget, az adóhivatal a konzultánst.