Az előre hozott választás időpontjának meghatározásával elrajtolt a választási kampány, ami a törvényhozás menetére is nagy hatással van. A koalíció 2020-ban megszüntette a Smer által bevezetett ingyenes ebédet az iskolákban. A lépést azzal magyarázta, az adóbónusz és a családi pótlék megemelése hatékonyabb módja a családtámogatásnak. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter érvelése szerint a szülők maguk dönthették el, hogy a megemelt adóbónuszt vagy a kedvezményes ebédet preferálják. Az ingyenes ebéd visszatérését az ellenzéki Hlas mellett a Boris Kollár vezette Sme rodina kezdeményezte. A koalíció képviselői korábban a költségvetésre hivatkozva elutasították a javaslatot, Igor Matovič (OĽaNO) volt pénzügyminiszter azonban kedden kijelentette, megtalálták a módját a 110 millió eurós intézkedés finanszírozásának – a szükséges forrásokat a különadókból, illetve a bankadóból biztosítja az állam.

Ellenzéki kritika

Petra Krištúfková (Sme rodina) parlamenti képviselő nem önálló törvényjavaslatként, hanem a szociális szükséghelyzetről szóló törvényhez nyújtotta be a módosító javaslatot, mely szerint az állam az óvodások esetében fejenként 1,40 euróval, az alsó tagozatosoknál 2,10 euróval, a felső tagozatosoknál pedig 2,30 euróval járul hozzá az étkezés támogatásához. A kedvezményes ebéd nem jár majd automatikusan, a szülőknek kérvényezniük kell, amikor az iskolai étkeztetésre jelentik be a gyermeküket. Az, hogy az ebédhez mennyit kell majd hozzáfizetni, egyelőre nem tisztázott, az állam ugyanis csak az ételekhez használt nyersanyag árát téríti. Az ebéd elkészítésével járó kiadásokat az önkormányzatok szabják meg a rezsiköltség alapján.

Az ellenzék kritikával illette a koalíció lépését, mondván az ingyenes iskolai étkezést a Matovič-kormány törölte el. Robert Fico (Smer) szerint a jobboldal igazat adott pártjának, az ingyenebéd ugyanis a Smer-kormány egyik legfőbb szimbóluma.

Az SaS – mely a kormány megalakulása után ragaszkodott az intézkedés megszüntetéséhez – szintén megszavazta a tervezetet. Krištúfková ingyenebédre vonatkozó módosító javaslatánál viszont tartózkodtak a liberálisok és az OĽaNO-frakcióból távozó polgári-demokratikus platform tagjai. Richard Sulík (SaS) kijelentette: „Nincs értelme ilyen szociális támogatást nyújtani azoknak is, akik nincsenek anyagilag rászorulva”. A pártelnök meggyőződése, ingyenebédet csak azoknak a gyerekeknek kellene adni, akiknek a szülei nem keresnek eleget.

Buktatók

Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet elnöke, volt romaügyi kormánybiztos pozitívan értékeli, hogy az állam májustól újra támogatja majd a gyermekek étkeztetését. Úgy véli, a koalíció pálfordulása nemcsak azt eredményezte, hogy a rászoruló gyerekek két évig elestek a meleg ételtől, hanem egy rosszabbul kidolgozott rendszert vezet be, ami főként a szociálisan hátrányos helyzetű családok elé állít indokolatlanul akadályokat.

Két évig feleslegesen küszködtek a családok a kormány miatt

– mondta Ravasz, majd emlékeztetett a 2019-től hatályos intézkedés legfontosabb eredményére: „Sikerült biztosítani, hogy egyetlen gyermeknek se kelljen éhesen iskolába járnia”. Megjegyezte, a koalíció ideológiai okok miatt szüntette meg a támogatást, az emelkedő árak és infláció miatt azonban be kellett látniuk, tarthatatlan a jelenlegi rendszer, amit az adóbónuszra igyekeztek felépíteni. „Sikerült rontani a törvény minőségén. A szülőknek írásban kell majd kérvényezniük az ingyenes ebédet, ami teljesen felesleges és rosszindulatú is egyben” – nyilatkozta. Hozzátette, ez csak növeli az adminisztrációs terhet – a szülők és az iskolák számára egyaránt. „Épp azokban a családokban, ahol a szülők nem tudnak megfelelően gondoskodni a gyermekükről, nem fogják kitölteni a szükséges papírt” – figyelmeztetett. Rámutatott, a legszegényebb gyerekek eshetnek el a meleg ételtől, azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az ingyenes iskolai étkezésre. A volt kormánybiztos kiemelte, a módosítással emelkedik az egy ebédre jutó támogatás összege, ami korábban 1,30 euró volt. „Ez jó lépés, de jobb lett volna, ha egy automatikus valorizációs rendszert dolgoztak volna ki, hogy minden évben az élelmiszeráraknak megfelelően növekedjen az összeg” – folytatta.

Mindenkinek egyformán

Ravasz szerint az érvelés, mely szerint célirányos támogatásra kell törekedni, s például a szülők bevétele alapján meghatározni, melyik gyerek jogosult az ingyenes ebédre, több szempontból is problematikus. „Nem lehet meghatározni objektív határt” – véli. Rámutatott, eddig a létminimum alatt, illetve az anyagi szükséghelyzetben élő gyerekek juthattak ingyenes ebédhez az iskolában, ebből a csoportból azonban különböző okoknál fogva sokan kiesnek.

Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója úgy véli, a részleges támogatásnak is megvan a hátránya. A szenci iskolában például egyetlen gyermek sincs, aki hivatalosan szociálisan hátrányos helyzetűnek számít, ez azonban véleménye szerint sok esetben magából a definícióból ered. „Nem szociálisan hátrányos helyzetű például az a tanuló, akit az anyukája egyedül nevel minimálbérből” – folytatta arra utalva, hogy sokan nem esnek bele az adott kategóriába, miközben anyagi problémákkal küzdenek. Az iskola igazgatója elmondta, óvatosan, de örül a parlament döntésének. „Nagyon sok kérdés merül fel az ingyenebéd ingyenességével kapcsolatban” – figyelmeztetett arra utalva, hogy az állam csak az ebédek árának egy részét vállalja át, az előállítással járó rezsiköltségek továbbra is az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Matus Mónika szerint a 2019-től működő ingyenes étkeztetés jól működött, igaz, jobban oda kellett figyelni, hogy a gyerekek ne pazarolják az ételt. „Még a diákok szállítását kellene ingyenesen megoldani” – tette hozzá azzal, hogy jelenleg az iskolának kell kiszámolnia a hozzájárulás összegét az utazási költségekhez, ami egyrészt adminisztrációs munkával jár, másrészt banki kiadásokat eredményez.