A szociális segély intézése lépésről lépésre
2023. 02. 11., szo – 15:13
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
A szociális segélyre való jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek – férj, feleség, szülők és a velük együtt élő kiskorú gyermekek – jövedelmét veszik figyelembe.
A segélyt a következőképpen kell intézni:
1.
Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza.
2.
A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megtudni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség.
3.
A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb.
Idén január 1-jétől emelkedett a szociális segély, a védelmi, a lakhatási és aktivációs hozzájárulás összege, valamint változtak a támogatás megítélésének a feltételei is.
Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.
Mi a szükséghelyzet?
Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.
