Támogatják a Putyin elfogását kezdeményező Nemzetközi Büntetőbíróságot a működtetésében részes országok
2023. 03. 22., sze – 23:18
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát elfogadó államok közgyűlésének elnöksége szerdai közleményében támogatásáról biztosította a bíróságot, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs múlt heti kiadását követően fenyegetések érték az ICC érintett ügyészeit és bíráit.
A közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyekkel akadályozni próbálják „az általános nemzetközi jog által tiltott cselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot” – írták.
Az elnökség hangsúlyozta, hogy a bíróság választott tisztviselői és munkatársai a közgyűlés teljes támogatását élvezik. Megerősítették, hogy teljes mértékben megbíznak a Nemzetközi Büntetőbíróságban mint független és pártatlan igazságszolgáltatási intézményben.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem iránti kollektív elkötelezettségünket testesíti meg. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a bíróság igazságszolgáltatási és ügyészi függetlenségét” – fogalmaztak.
Az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Az intézkedés indokaként azt írták: „alapos a gyanú”, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútumának értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn kijelentette: „szörnyű következményei” lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének. A Telegram közösségi oldalon Medvegyev azt tanácsolta a bíróknak, hogy „nézzék figyelmesen az eget”.
A bíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, és alapokmányát (statútumát) ebből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott konferencián 160 állam részvétele mellett fogadták el. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.
Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.
