„A regionális közegészségügyi hivatalok évente ellenőrzik az átoltottságot. A gyermekorvosi rendelőkben tavaly augusztus 31-én végzett ellen- őrzés eredménye azt mutatja, hogy a kollektív immunitás országosan 94,7 százalékos” – mondta Mikas, majd rámutatott, a kanyaró elleni átoltottság a 2020-ban született gyermekeknél nem biztosítja a nyájimmunitást országos szinten. „A kanyaró súlyos és gyorsan terjedő betegség, amely veszélyezteti például azokat a gyermekeket, akik még nem érték el az oltási korhatárt vagy egészségügyi okokból nem vehetik fel az oltást” – tette hozzá azzal, épp a kollektív immunitással védjük őket, hiszen az csökkenti a kockázatát, hogy találkoznak a kanyaróvírussal, és elkapják. A tiszti főorvos emlékeztetett, a kötelező védőoltás 95%-os küszöbértékét meghaladó oltási arány jelentősen megakadályozza, hogy olyan kórokozók keringjenek az emberek között, amelyek súlyos egészségügyi következményeket okozhatnak.

Járványveszély

A Közegészségügyi Hivatal közleményében felhívta a figyelmet, ha a kanyarót behurcolják egy olyan közösségbe, ahol az emberek nincsenek beoltva, fennáll a veszélye a gócpontok kialakulásának, ami járvány kitöréséhez vezethet. Mikas hangsúlyozta, a kór terjedése és a gyerekek felesleges megbetegedése oltással megelőzhető.

A tiszti főorvos leszögezte, a kanyaró behurcolásának és további terjedésének veszélye az elmúlt hetekben valósnak bizonyult. Az idei év eleje óta öt kanyarós esetet igazoltak Szlovákiában – két esetben külföldről hozták be, a többi fertőzés pedig járványeredetű volt. Három gyermek fiatal kora vagy orvosi ellenjavallat miatt nem volt beoltva, egy nem rendelkezett teljes oltással, egy pedig az oltás megtagadása miatt nem volt védett. Szlovákiában legutóbb 2019-ben jelentettek igazolt kanyarós megbetegedést, a kelet-szlovákiai kanyarójárvány során 318 esetet regisztráltak.

A pandémia hatása

A hivatal adatai alapján Kelet-Szlovákiában a legalacsonyabb az átoltottság. Az országban 35 járásban 95% alatt van, 6 járásban pedig a 90%-ot sem éri el. „Az átoltottság 95% alá csökkenéséhez hozzájárulhatott a koronavírus-járványból eredő félelem, illetve a globálisan növekvő tartózkodás az oltást illetően, valamint az esetleges mellékhatástól való félelem. A gyerekek ismételten megfertőződhettek a koronavírus-járvánnyal, így a szülők betegség miatt nem mentek el az oltásra” – tette hozzá Mikas.

A koronavírus-járvány nemcsak Szlovákiában, hanem világszerte is negatívan befolyásolta a gyerekek átoltottságát. Az UNICEF friss jelentése szerint 2019 és 2021 között a világjárványhoz kapcsolódó korlátozások miatt nagyjából 67 millió gyermek részben vagy teljesen kimaradt a rutin védőoltásokból. Ezt elsősorban az egészségügyi rendszerek túlterheltségével és az egészségügyi dolgozók hiányával magyarázzák. A szervezet jelentésében kiemeli, 2022-ben az előző évhez képest közel kétszeresére emelkedett a kanyaróval fertőzött gyermekek száma.

A kanyaró egy rendkívül fertőző, vírus okozta betegség, amely bármilyen életkorban elkapható, és gyorsan, széles körben képes terjedni. Súlyos betegséget okoz, amely szövődményekhez vagy akár halálhoz is vezethet. A kanyaró tünetei általában 10–12 nappal a megfertőződést követően jelennek meg.

Gyengített vírus

Elena Prokopová, az egészségügyi minisztérium gyermekgyógyászati szakértője hangsúlyozta, az oltóanyagot úgy állítják elő, hogy a gyermek szervezete annak beadása után ellen- anyagot termeljen és ne betegedjen meg. „Ha az ilyen gyengített vírusok mellékhatásokat okoznak a gyermeknél, lázat, váladékot, megnagyobbodott mirigyeket, mi történne, ha ugyanez a gyermek közvetlenül milliónyi teljes erejű vírussal fertőződne meg?” – idézi a TASR hírügynökség Prokopovát. Megjegyezte, amikor a baba megszületik, rendelkezik az összes antitesttel, amelyet a méhlepényen keresztül kap az anyától. Ezek négy–hat hónapig tartanak, ezt követően pedig saját maga állít elő ellenanyagot, ha találkozik egy adott vírussal vagy baktériummal.