Hivatalba lépésének másnapján Ficót már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadta. A frissen kinevezett kormányfő a csúcstalálkozó előtt Maroš Šefčovič szlovák uniós biztossal is találkozott. Az új miniszterelnök első brüsszeli útját nagy médiaérdeklődés övezte, másfél tucat sajtómunkatárs utazott Pozsonyból Brüsszelbe, hogy figyelemmel kísérje a kormányfő első külföldi útját. A találkozó első napján azonban Fico nem nyilatkozott – a külföldi és hazai újságírók sem tudták megkérdezni, milyen állásponttal érkezett a kétnapos csúcstalálkozóra.

Fico a Facebook-oldalán kommentálta a Bizottság elnökével folytatott beszélgetést: „Tájékoztattam Ursula von der Leyent, hogy Szlovákiának mától saját véleménye lesz Brüsszelben”. Hozzátette, az intézmény elnökével közölte azt is, hogy az új szlovák kormány nem fogja katonailag támogatni Ukrajnát, s a humanitárius segítségnyújtásra fekteti a hangsúlyt. „Negyedik miniszterelnöki ciklusom kezdetén nagyon világosan bíráltam az Európai Bizottságot, amiért figyelmen kívül hagyta az emberi jogok súlyos megsértését és az ellenzékkel szembeni büntetőjogi visszaéléseket Szlovákiában” – tette hozzá azzal kiegészítve, az új kormány jelentős változtatásokat készít elő a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv tekintetében, válaszul ezekre a visszaélésekre. 

Fico csütörtök reggel az uniós csúcstalálkozó előtt tájékoztatta a szlovák parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottság tagjait arról, milyen állásponttal érkezik a csúcsvezetők találkozójára. A hivatalos álláspont szerint „Szlovákia támogatni fogja Ukrajnát, és teljes körű segítséget fog neki nyújtani”. Fico azonban leszögezte, a katonai segítségnyújtás ebbe nem tartozik bele. Kijelentette, Szlovákia nem ad több fegyvert Ukrajnának, valamint kiderült az is, a frissen kinevezett kormányfő nem ellenzi Ukrajna csatlakozását az EU-hoz. „Miniszterelnökként a nulla mértékű katonai segítségnyújtást támogatom Ukrajna számára” – mondta a bizottság ülésén. A humanitárius segítségnyújtást illetően nem változik a szlovák álláspont, a kormány továbbra is készen megadni a szükséges segítséget.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke szerint azonban a teljes körű segítségnyújtás magában foglalja a katonai támogatást is. Az ellenzéki politikus szerint, ha a miniszterelnök az EU-csúcson azt közvetíti, hogy Szlovákia nem támogatja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, akkor a parlament illetékes bizottságának magyarázatot kell adnia, miért tért el Szlovákia hivatalos álláspontjától, amelyet kormányfőként köteles képviselni.

A dokumentum, mellyel Fico Brüsszelbe érkezett, többek között azt is kimondja, hogy Szlovákia legfőbb érdeke Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása a nemzetközileg elismert határain belül.

A találkozó napirendjén szerepel a hétéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata is, ami lehetővé tenné az 50 milliárd eurós támogatást Ukrajnának. Ez a javaslat teljes támogatottságot élvez a tagországok esetében, Magyarország azonban épp emiatt a kitétel miatt blokkolhatja a közös költségvetés módosítását. Az uniós tisztviselők a magyar kormányfő lépését taktikai vétóként jellemezték – Orbán így akar nyomást helyezni az Európai Bizottságra, hogy felszabadítsa a befagyasztott helyreállítási forrásokat. A találkozóra érkezve Orbán kijelentette: „A magyar álláspont világos, a migrációnak ennek a formáját nem támogatjuk, ezért nem akarunk pénzt adni a migránsoknak, és Ukrajnának sem – ha csak nagyon jól megalapozott előterjesztést nem látunk” – mondta a Bizottság javaslatát bírálva. A többéves pénzügyi kerete (MFF) az EU hosszú távú prioritásaival összhangban valamennyi szakpolitikai terület programjainak és intézkedéseinek finanszírozását biztosítja. A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2021–2027-es időszakra vonatkozik, a vezetők elsősorban a kérdés politikai vetületét vitatják meg, konkrét döntés decemberben várható.

A migrációval kapcsolatban szintén komoly vita várható, a múlt heti brüsszeli terrortámadás nyomán felerősödhetnek az elutasított menedékkérők hazatelepítésére irányuló követelések. „Remélem, hogy egyre többen belátják, hogy teljesen nyilvánvaló összefüggés van a terrorcselekmények és a migráció között” – jelentette ki Orbán. A migráció összekapcsolása a terrorizmussal több tagállam számára elfogadhatatlan megközelítés.

Az ülés napirendjén van továbbá a közel-keleti helyzet is. „Várakozásaim szerint a találkozónkon ismét a lehető leghatározottabban elítéljük a Hamász által Izrael ellen elkövetett brutális és megkülönböztetés nélküli terrortámadásokat, és elismerjük, hogy Izraelnek joga van ahhoz, hogy a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban megvédje magát. Ezenkívül ismételten arra szólítunk fel, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes túszt” – írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a testület tagjainak küldött meghívólevelében.

A tagállami vezetőkhöz csütörtökön videóüzenetben szólt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Charles meghívójában hangsúlyozta, a közel-keleti fejlemények „nem vonhatják el figyelmünket az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásunkról. Felelősségünk, hogy egységesek és következetesek maradjunk, és a szerződésekben rögzített értékeinkkel összhangban cselekedjünk”.