A szlovák lakosság az uniós átlag 77 százalékát költötte fogyasztásra, a magyar pedig csupán a 71 százalékát, ez így is 1 százalékpontos javulást jelent 2021-hez képest. Viszont idén az EU-ban rekordot döntő magyar infláció miatt összeomlott a magyar lakosság fogyasztása, a kiskereskedelem forgalma 10 százalékkal csökkent. Ilyen erőteljes inflációs és fogyasztási sokk az EU más országaiban nem volt, így reális annak az esélye, hogy a 2023-as adatok alapján Magyarország az utolsó helyre kerül.

A jólét, illetve a szegénység mérésére a közgazdászok, szociológusok több módszert is alkalmaznak, ezek közül az egyéni fogyasztás mérése az egyik legjobban használható mutató. Ráadásul az Eurostat az uniós országok fogyasztási adatait vásárlóerő-paritáson számolja, amely kiegyensúlyozza az árfolyamkülönbségből és az eltérő árszínvonalból fakadó eltéréseket, vagyis a tényleges fogyasztást mérik. A tényleges egyéni fogyasztás (AIC) azt mutatja meg, hogy vásárlóerő-paritáson számolva milyen értékben fogyasztottak javakat és szolgáltatásokat egy adott évben az emberek. A friss adatokból kiderül, hogy Románia alaposan elhúzott Magyarországtól: a románok az EU-átlag 86 százalékát költötték fogyasztásra, két százalékponttal többet, mint 2021-ben. A régióban Horvátország 76 százalékon, Szlovákia 77 százalékon, Csehország 83 százalékon, míg Lengyelország 87 százalékon állt.

Még mindig Bulgária lakossága a legszegényebb az EU-ban, az uniós átlag 69 százalékát költötték áruk és szolgáltatások vásárlására. Ugyanakkor 2021-hez képest 4 százalékponttal javult az egy főre jutó fogyasztást mérő mutatójuk. A ranglista élén továbbra is Luxemburg áll, 38 százalékkal költöttek többet fogyasztásra az uniós átlagnál.

Luxemburg 138
Németország 118
Ausztria 118
EU 100
Litvánia 94
Lengyelország 87
Portugália 87
Szlovénia 87
Románia 86
Csehország 83
Szlovákia 77
Horvátország 76
Lettország 76
Magyarország 71
Bulgária 69

(Tlx, Npsz)