A tíz évre szóló megállapodásban Franciaország vállalja, hogy 2024-ben 3 milliárd euróig további katonai segélyt nyújt Kijevnek, miután 2022-ben 1,7 milliárd, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatást adott – mondta a francia államfő az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Párizs elsősorban „a tüzérségi együttműködés megerősítését” tűzte ki célul.

Az ukrán elnök Berlinből érkezett Párizsba, s németországi látogatása során hasonló kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá Olaf Scholz német kancellárral. A tavaly júliusi, Litvániában megrendezett NATO-csúcson határozták el a szövetség vezetői, hogy a NATO-országok külön-külön hosszú távú biztonsági megállapodást kötnek Ukrajnával. Elsőként Nagy-Britannia írt alá ilyen megállapodást Ukrajnával.

A Franciaországgal kötött egyezmény „átfogó segítségnyújtást ír elő Ukrajnának a területi integritásának helyreállításához a nemzetközileg elismert határain belül”, „aktív elrettentést és intézkedések meghozatalát Oroszország bármilyen újabb agressziójával szemben”, valamint „támogatást” Kijev európai uniós csatlakozásához, és „interoperabilitást”, vagyis együttműködési képességet a NATO-val.

„Franciaország megerősíti, hogy Ukrajna jövőbeli csatlakozása a NATO-hoz hasznos hozzájárulást jelentene az európai békéhez és stabilitáshoz” – olvasható a dokumentumban.

Az ukrán elnök szerint a Franciaországgal és Németországgal kötött kétoldalú biztonsági megállapodások aláírása „lökést adhat az Egyesült Államoknak”, ahol egy 60 milliárd dolláros segélycsomagot blokkol a képviselőház.

Ezek a kétoldalú megállapodások nem jelentenek „alternatívát” az amerikai támogatással szemben – hívta fel a figyelmet Zelenszkij. „Mi mind együtt vagyunk. És erre a szövetségre az Egyesült Államok, Európa, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia között szükség van Oroszország legyőzéséhez” – tette hozzá.

Újságírói kérdésre Emmanuel Macron megerősítette, hogy „március közepe előtt” Ukrajnába látogat.

A sajtótájékoztatón a francia elnök elítélte Oroszország „magatartásváltását”, amely szerinte „kollektív választ” követel Európától és a nemzetközi közösségtől, különös tekintettel a kibertámadásokra és a fegyverek világűrbe történő telepítését érintő félelmekre.

„Két évvel ezelőtt a Kreml-rezsim megtámadta Ukrajnát, egy európai országot. A Kreml-rezsim fokozta és szigorította a hazánk elleni támadásait a dezinformáció és a kibertér területén” – emlékeztetett Emmanuel Macron, aki szerint „Vlagyimir Putyin Oroszországa a világ destabilizálásának módszeres szereplőjévé vált”.

„Nagyon egyértelműen szükség van arra, hogy Európa, de tágabb értelemben a szövetségeseink, partnereink és a nemzetközi közösség is nagyobbat lépjen” – mondta. „Miután látjuk, hogy történnek dolgok, látjuk, hogy egy új szakasz nyílik meg, fel kell ismernünk, hogy egy új operatív és a stratégiai gondolkodás új szakaszát kell megnyitnunk. Ez az, amit Franciaország szeretne” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Utalva „az elmúlt napokban kifejezett aggodalmakra azzal kapcsolatban, hogy Oroszország atomfegyvereket telepítene esetlegesen a világűrbe”, Emmanuel Macron úgy vélte, hogy „Oroszországnak haladéktalanul magyarázatot kell adnia”. Hozzátette, hogy Moszkva „számos küszöböt átlépett” a kibertámadásaival, amelyekben „agresszióra való törekvést” lát a francia elnök.

A bebörtönzött Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus haláláért Emmanuel Macron és az ukrán elnök is Vlagyimir Putyin orosz elnököt tartja felelősnek. A Kreml urának „felelnie kell majd a bűneiért” – mondta Volodimir Zelenszkij. Oroszország „szabad szellemeket” ítél halálra azzal, hogy „gulágra” zárja őket – fogalmazott a francia elnök, aki ugyanakkor „a Kreml gyengeségének” és „az ellenfelektől való félelem” jeleként értékelte egy hónappal az oroszországi elnökválasztás előtt Navalnij halálát.