Második alkalommal rendezték meg a kosárfonó tanfolyamot a városközpontban, a Csiliz-patak mellett álló Csemadok házban, miután egy-egy kis kosarat vihettek haza a résztvevők. A szervezők, Nagy Anikó, a helyi Csemadok Alapszervezetének elnöke és Bartal Gábor kosárfonó terve, hogy évente rendezzenek hasonló foglalkozást. Tavaly és idén is csak egy alkalommal álltak az érdeklődők rendelkezésére, ez azonban egy teljes tárgy elkészítéséhez nem elegendő. Jövőre legalább három napra számíthatnak a jelentkezők, aminek az eredménye egy teljesen kész végtermék lesz. 

„Megbeszéltük korábban, hogy évente egyszer találkozunk. Már azt is tudjuk, hogy jövőre majd három hétvégén találkozunk. Így több idő lesz majd befejezni azt, amibe belekezdünk”

– mondta el a kosárfonó, aki nagy tisztelettel viseltetik a a hagyományos kézi mesterségek iránt és a fiatalokat is arra bíztatja, hogy próbáljanak ki minél több ilyen mesterséget, ne csak a számítógép előtt üljenek vagy a telefont nyomkodják. 

Az eseményen 15 fő vett részt, akik lelkesen figyelték a felhasznált anyag ismertetését és a fonási technikát. Bartal Gábor 12 éve jelentkezett a Magyar Hagyomány Műhely kosárfonás tanfolyamára, ahol elsajátította ezt az egyszerű és különleges technikát. A kosárfonás mindig is egy téli elfoglaltság volt, hangsúlyozta és hozzátette, valójában nem is volt kérdés az, hogy mire jelentkezik. Duna-menti gyerek lévén a vesszőfontás mindig is közel állt hozzá.

„Nagyon tetszett, hogy ez egy természetes anyag és százszázalékosan újrahasznosítható. Sokat gyakoroltam, később Varga Kálmántól, a csallóközkürti kosárfonótól egy előadásán elsajátítottam még pár különleges fogást”

– emlékezett vissza a kezdetekre. Otthon is számos fonott tárgyuk van, amit a családja boldogan használ, többek között egy nagyobb, magas falú papucstartó, takarással a tetején, egy hosszú esernyőtartó, kosárkák, amiket a spájzban használnak, egy kulacs tartó, illetve sokáig használtak egy nagy fonott szennyestartót is.

A vesszőfonáshoz szervesen hozzátartoznak az előkészületek. A vesszők gyűjtésének ideje az ősz, amikor összegyűjtik a megfelelő alapanyagot és egyet szikkad, míg használható nem lesz.

„Olyanoknak ajánlom ezt az elfoglaltságot, akik érdeklődnek a természet iránt és szeretnék megismerni egy hasznos foglalkozást, mert hiszen végül egy termék is kikerül a kezeik közül”

– mondta el Bartal Gábor.