Az uniós források felhasználásában a többi uniós tagország gyakorlatilag mindenben lekörözött minket – panaszkodott csütörtökön Robert Fico (Smer) kormányfő ellenőrző körútjának újabb állomásán, a Richard Raši (Hlas) vezette beruházási, régiófejlesztési és informatizációs minisztériumban. Az áldatlan helyzetért a kormányfő szerint az előző kormányok a felelősek, amelyek az elmúlt három évben az új programozási időszakra mindössze 27 pályázati felhívást hirdettek meg, míg a jelenlegi kormány hivatali ideje során, vagyis az elmúlt öt hónapban a Raši vezette tárca már 90 felhívással rukkolt elő.

Sürget az idő

A kormányfő szerint sürget az idő, Szlovákia számára ugyanis a jelenleg futó programozási időszak lehet az utolsó, amely során az ország az uniós költségvetés nettó haszonélvezője, vagyis nagyobb összegre jogosult az uniós támogatásokból, mint amennyit befizet a közös uniós kasszába. 

„Óriási kihívás számunkra, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló pénzeszközöket az utolsó centig felhasználjuk. Ez ugyanis pótolhatatlan forrás, és talán az utolsó ilyen lehetőség. Egy esetleges további uniós bővítéssel Pozsony valószínűleg az uniós költségvetés nettó befizetőjévé válna, ha olyan országok új generációja csatlakozna az Európai Unióhoz, mint amilyen például Ukrajna”

 – figyelmeztet Fico.

13 milliárd euró

Szlovákia a jelenleg futó 2021 és 2027 közötti programozási időszakban közel 13 milliárd eurót hívhat le az uniós alapokból. Csak összehasonlításképpen: ez az összeg a tavalyi állami költségvetés bevételeinek több mint a fele. 

„Szlovákia már régóta használja az uniós pénzeket különböző projektekre, többek között a közlekedési és egyéb infrastruktúra kiépítésére vagy korszerűsítésére, az életszínvonalunk azonban továbbra is elmarad a fejlett nyugat-európai országokétól. Épp ezért mozgósítanunk kell a forrásokat, ellenkező esetben óriási problémát jelent majd az, hogy megközelítsük az Európai Unió átlagos életszínvonalát”

 – mondta Fico.

Vonzó 2. pillér

Az uniós alapokból és a gazdaságélénkítési tervből származó pénzeken kívül Fico szeretné bevonni a második nyugdíjpillér megtakarításait is. „Ez a pénz többnyire az Egyesült Államokban köt ki, de nekünk itthon van rá szükségünk” – mondta Fico. A kormányfő szerint idén és jövőre felülvizsgálják az uniós alapok felhasználásának a hatékonyságát is, a kormány ugyanis azt szeretné, hogy minél több pénz jusson az önkormányzatokhoz.

Új felhívások

Raši szerint a hivatalba lépése után azon dolgoztak, hogy az előző kormány által hátrahagyott, mintegy kétmilliárd eurós uniós pénzből egyetlen euró se vesszen el. „Már most elmondhatom, hogy a hivatalosan lezáruló kimutatások és pénzügyi műveletek alapján az uniós források felhasználása a lezárult programozási időszakban rekordot dönt” – állítja a miniszter, hozzátéve, hogy az általa vezetett tárca további felhívásokat készít elő az uniós források felhasználására. Ezek között szerepel majd például a nemzeti kulturális műemlékek helyreállítására, a regionális oktatási infrastruktúra rekonstrukciójára és korszerűsítésére, a városok és falvak helyi útjainak támogatására vagy a kerékpárutak építésére meghirdetett felhívás.

Ellenzéki kritika

Az ellenzék szerint a Fico-kabinet teljesítménye azonban korántsem olyan fantasztikus, mint azt Fico és Raši megpróbálja elhitetni velünk. 

„A miniszterelnök ma azt állította, hogy minden más ország megelőz minket. És igaza van. Míg az előző kormány alatt mind az előkészítésben, mind a kifizetésben az uniós élbolyban voltunk, addig a jelenlegi kormánykoalíció beiktatása óta Szlovákia semmit sem kapott, mivel a kormány képtelen teljesíteni az egyes mérföldköveket, és fennáll a valós veszélye annak, hogy az egész tervet felfüggesztik”

 – figyelmeztet Vladimír Ledecký, az SaS parlamenti képviselője. Szerinte ahelyett, hogy az operatív programon változtatnánk, több pénzt juttatva a régióknak, az elhibázott lépései miatt a kormánynak azért kell küzdenie, hogy ne essen el az uniós forrásoktól. „A leglustább miniszter, Richard Raši ismét hazudott. 2020-ban, amikor átadta nekünk az uniós forrásokat, hét év után csak a források egyharmadát sikerült lehívnia, a lehívás tekintetében így az utolsó helyen álltunk az EU-ban. Több programban leállították a kifizetéseket, és csődbe ment a teljes tudományos és kutatási operatív program, amelyet a korrupció miatt össze kellett vonni más programmal, az egyetemeink így máig megérzik a Smer és a Hlas okozta károkat” – mondta el Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke és parlamenti képviselője. (mi, TASR)