Megismételte, hogy mindkét ország júliusban ugyanolyan mennyiségű olajat kapott, mint a tilalom előtt – írja a TASR. A Kijev által elfogadott szankciók június végén léptek érvénybe. Mind Budapesten, mind Pozsonyban az ukrán lépés riadalmat keltett – írja a Politico. Azt állították, hogy ez megakadályozza őket abban, hogy orosz olajat vásároljanak a hazai finomítóik számára, és a lépés veszélyezteti az ellátás biztonságát. 

Július közepén Juraj Blanár szlovák külügyminiszter és magyar kollégája, Szijjártó Péter a 2014-es EU-Ukrajna társulási megállapodás megsértésének minősítette Ukrajna intézkedéseit, és közösen felszólították az Európai Bizottságot, hogy sürgősen lépjen fel az ügyben. Denisz Shmihal ukrán miniszterelnök Szlovákia és Magyarország állításaira reagálva kijelentette, hogy a kijevi szankciók nem jelentenek veszélyt Szlovákia energiabiztonságára. 

Az Európai Bizottság több uniós tagállam aggályait is megismételte, a tagok felvetették, hogy Magyarország és Szlovákia miért nem csökkentette még az orosz kőolajszállításoktól való függőségét. Az Oroszországot Kelet-Európával összekötő Druzsba vezeték a több mint két éve tartó ukrajnai háború alatt is működőképes maradt, még akkor is, amikor az EU elzárkózott a legtöbb más orosz energiaellátási forrástól – emlékeztet a Reuters. 

(Pluska)