Ez utóbbira tett utalást Zelenszkij elnök egyik tanácsadója, amikor azt mondta, hogy a tavalyi gabonamegállapodás mintáját követné Kijev. Ez azt jelenti, hogy külön-külön tárgyalt Moszkva és Kijev az ENSZ és a törökök delegációjával, tehát nem közvetlenül kellett meccselniük. Közvetítővel lassabb, megfontoltabb a haladás, egyben egy szűrőt is jelent a harmadik fél.

Hasonló módon zajlik a Hamász– Izrael túsztárgyalás és tűzszüneti előkészítés, ahol Katar és Egyiptom segítenek, amerikai jelenlét mellett.

Az ukránok abban bízhatnak, hogy az oroszországi betörésük megmutatja, hogy hajlandóak ők is kockáztatni, és ezáltal kiszámíthatatlanabbá tehetik a Kreml háborús kalkulációit. Nem bízhat abban Moszkva, hogy a nemzetközi határai sértetlenek maradnak – miért is tehetné, hiszen ő maga is megsértette az öt (!) különböző nemzetközi szerződésben maga által elismert ukrán határokat.

Putyin a leuralt orosz médiában szinte bármit eladhatna a hazai közönségnek győzelemként, a kérdés inkább az, hogy a nemzetközi színtéren még mire ad (azért ne gondoljunk sokra, eddig is belefért szír kórházak lebombázása, ahogy ukrán gyerekek szisztematikus elrablása és átnevelése), és miben húzhatja meg a határt, hogy az ukrán agresszió költségei meghaladják az ő hatalmának ebből származó hasznát. Utóbbi nagyon obskúrus, mivel számos módon használta eddig is a hazai maradék független tér felszámolására a háborút, és feltehetőleg az oligarchák hálóját is alaposan újrafonja erre hivatkozva.

Amit Kijev maga tud befolyásolni, az az egyenlet másik oldala, a háborús költség. Mennyire nehéz az orosz háborús ipart fenntartani, hogyan áll Putyin ahhoz, hogy a szuverén pénztartalékának felét elégette már két év alatt, és több százmilliárd dollárja ragadt be nyugati pénzintézeteknél. Ezekben a szövetségesek együttműködőek a kijevi érdekkel, hogy az oroszok háborús költségeit a lehető legmagasabbra tornásszák fel, és eközben bevételeiket a lehető legalacsonyabban tartsák. Ez utóbbit célozta az olajkereskedelmi ársapka, a 14. uniós szankciós csomag különböző intézkedései.

Az ukrán támadás tehát egy sok-sok ismeretlennel rendelkező egyenlethez ad egy újabb változót, amellyel Moszkva kénytelen számolni. Nem tudjuk, hogy e mellé még pontosan mi szükséges az oroszok tárgyalóasztalhoz kényszerítésére: Putyin biztos, hogy nem akar gyengének látszani, ám Kijev sem akar az orosz béketervből kiindulni. Úgyhogy legjobb esetben a közvetítőkön keresztül való tapogatózás jelenthet érdemi, új információt. Talán épp ezért tartózkodnak tőle a felek, mert túl sokat is elárulhatnak még a kérdéseikkel is…