A nyártól hatályos jogszabály szabályozza a fogyasztók, a kereskedők és más érintett személyek jogait és kötelezettségeit a termékek kínálása, értékesítése és szolgáltatása, valamint a fogyasztói szerződések megkötése és teljesítése során. Szabályozza továbbá a hatóságok hatáskörét, a fogyasztói szervezetek helyzetét a fogyasztói jogviták rendezésében, valamint a felügyelet gyakorlásával és a felügyeleti hatóságok határokon átnyúló együttműködésével kapcsolatos kérdéseket a fogyasztóvédelem területén.

A törvény azon termékek értékesítésére és szolgáltatására vonatkozik, amelyek Szlovákia területén valósulnak meg, illetve ha a teljesítés a Szlovák Köztársaság területén folytatott üzleti tevékenységhez kapcsolódik. A törvény értelmében terméknek minősülnek a következők: az eladásra szánt áruk, szolgáltatások, digitális tartalmak, ingatlanok, villamos energia, víz vagy gáz, hő, különböző jogok és kötelezettségek.

Az új szabályokról Peter Jeczkót, a Partners Group társaság menedzserét kérdeztük.

Hogyan értékeli az új fogyasztóvédelmi törvényt? Szigorúbb, hasznosabb az emberek számára?

Az újdonságok célja megerősíteni a fogyasztó védelmét, miközben a vállalkozók védelmére is gondol. Úgy hiszem, a mostani módosítás gyakorlatba való átültetése előrelépést jelent. Habár, ahogy az lenni szokott, biztosan felmerülnek majd helyzetek, amelyek következtében szükség lehet utólagos változtatásokra a gyakorlati tapasztalatok alapján.

Változott, 14-ről 30-ra napra nőtt az az idő, amíg indoklás nélkül felmondhatjuk a szerződést. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez annyit tesz, hogy a fogyasztó egy extra védelmet kap arra az esetre, ha manipulatív praktikák áldozatává válna, és ez alapján rendelné meg a szolgáltatást, esetleg az adott árucikket. Tehát valójában az új törvénymódosítás nem szabályozza, illetve nem módosítja az összes típusú szerződéstől való visszalépési lehetőséget, igazából csak kibővíti. Mégpedig azokra az esetekre, amikor az ügyfelet az üzletkötő otthon látogatja meg, vagyis amikor ún. házalásos eladásról beszélünk, illetve azokra az esetekre, amikor a fogyasztó valamilyen értékesítési rendezvényen vesz részt, legyen ez például kiállítás vagy más egyéb rendezvény, és nagy az esély az úgynevezett impulzív vásárlásra, amit később megbánhat a fogyasztó. Ugye, a környezet hatása és a felkészült üzletkötő csodákra képes. Ezért ezt jó módosításnak találom. Viszont van egy hátulütője is a dolognak, mégpedig az, hogy ha az új rendelkezés szerint az értékesítő nem figyelmezteti az ügyfelet erre a 30 napos visszamondási lehetőségre, a fogyasztó automatikusan 12 havi visszalépési lehetőséggel élhet, amit már nem tartok teljesen igazságosnak a vállalkozókkal szemben.

Az új törvény jobban véd az ún. akciós kedvezmények előtti mesterséges áremelések ellen. Miről van szó konkrétan? Ez ugye összefügg a Black Fridayjel…

Nincs annál rosszabb reklám, mint amikor a fogyasztó ráébred arra, hogy át lett verve. Na ez gyakran történt épp a Black Fridayjel kapcsolatban. Röviden: pl. Black Friday napján meghirdetnek egy -50%-os engedményt, ami az jelenti, hogy az adott terméket pl. 100 euró helyett 50 euróért vásárolhatjuk meg. Viszont pár nappal azelőtt az eredeti ár csupán 60 euró volt, tehát itt egy manipulált leárazásról van szó, ami a látszólagos kedvezménnyel próbálja manipulálni a fogyasztót. Az új szabály megszabja azt, hogy eredeti árként csak az az összeg lehet feltüntetve, ami minimálisan 30 nappal a kedvezmény előtt volt megszabva a termékre, kiküszöbölve a fogyasztó szándékos félrevezetését.

Bevezettek bizonyos jogorvoslati lehetőségeket a károsult fogyasztók számára, ha a kereskedők tisztességtelen üzleti praktikákat alkalmaznak. Milyen jogorvoslati lehetőségekről van szó? Mit lehet tenni a tisztességtelen kereskedők ellen?

Itt elsősorban a panaszkezelési eljárások egységesítéséről van szó olyan esetekben, ha fogyasztó vissza szeretné adni a terméket, esetleg lecserélni. Minden kereskedőnek az ezzel kapcsolatos dokumentumait aktualizálnia kell az új rendelet alapján. Ugyanakkor további jogorvoslási lehetőségként bevezették az ún. „második esély” intézményét a kereskedő számára. Tehát, ha esetlegesen károsult a fogyasztó, és a kereskedő helyre tudja hozni a hibáját például úgy, hogy valamilyen formában kártérítést nyújt a fogyasztónak, akkor a kereskedőre nem szabnak ki büntetést.

Módosultak a termékek népszerűsitésére vonatkozó szabályok is, nem lehet félrevezetni a vevőket. Ennek mi a lényege?

A fogyasztói tapasztalat értékes visszajelzésként szolgálhat az új ügyfél számára. Ezt tudják az értékesítők is, ezért néha kihasználták az ún. „társadalmi jóváhagyás” nevű meggyőzési taktikát. Ha egy termék recenziójának része az, hogy „ezt a terméket már 100 másik vásárló megrendelte”, esetleg ha még egy pozitív pontozás is mellé van kapcsolva, ez bizalommal töltheti el a fogyasztót, és meggyőzi, mondván: 100 ember csak nem téved! Ezt a fiktív pontozást próbálja kiküszöbölni az új törvény, megkövetelve az ilyen állítások hitelességét.