A pulzusmérést megfelelő körülmények között kell elvégezni, lehetőleg mindig azonos időpontban, megfelelő mérőeszközzel. Általánosságban egy átlagos felnőtt esetében a 60 és 100 közötti pulzusszám tekinthető normálisnak, bár egy edzett sportoló esetében akár az 50- es pulzus is egészséges lehet. Az alacsony pulzus kiváltó okai különbözőek lehetnek, például bizonyos gyógyszerek szedése vagy anyagcsere- betegségek, mint a pajzsmirigy alulműködése. Emellett szívbetegségek, mint a koszorúér-betegség vagy a szívelégtelenség is okozhatnak lassú szívműködést. 

Az ingerületvezetési rendellenesség is vezethet alacsony pulzusszámhoz, amely tünetmentesség mellett kimerültséget, gyengeséget, zavartságot vagy akár verejtékezést okozhat. Ha ezek mellett mellkasi fájdalom vagy ájulás is jelentkezik, sürgősségi orvosi segítség szükséges, függetlenül a pulzus értékétől. 

A kardiológiai kivizsgálás rendkívül fontos minden olyan esetben, amikor nem egyértelmű az alacsony pulzus okozója. Különböző eszközös vizsgálatokra van szükség, mint például nyugalmi és terheléses EKG, 24 órás EKG, valamint szívultrahang. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik az optimális pulzusérték beállítását életmódbeli változtatásokkal, gyógyszerekkel, és esetlegesen a szívritmus szabályozásához szükséges pacemaker beültetésével. 

Az idősödéssel és pihenés közben természetes módon lelassul a szívverésünk, miként az edzett sportolóké is lassabb. Ha azonban fáradtságot, indokolatlan kimerültséget és más tüneteket tapasztalunk, érdemes utánajárni, nem szívritmuszavar áll-e a háttérben. Ezek a jelek utalhatnak alacsony pulzusra: kimerültség, gyengeség, zavartság, légszomj, verejtékezés. 

Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen kiugróan magas. Egészséges szívben a nyugalmi szívfrekvencia – a percenkénti szívösszehúzódások száma – 60-100/ perc. Általában a normál nyugalmi pulzus 60 és 100 között van percenként. Tachycardiának nevezzük, amikor a nyugalmi szívfrekvencia meghaladja a percenkénti 100 ütést. Ha lassú a szívverés, azaz a frekvencia nem éri el a percenként 60-t, bradycardiáról beszélünk. Az alacsony pulzus esetén a szívverés lassabb, ami azt jelenti, hogy a szervek nem jutnak elég oxigéndús vérhez. A bradycardiát általában nem könnyű észlelni, de az állandóan lassú szívritmus gyakran okoz fáradtságot, gyengeséget és szédülést.

(egeszsegkalauz)