„Leállított mindent, amit a kormány el akart érni a Btk. módosításával, hogy mi számítson bűncselekmények, és azt, hogy az okozott kár nagysága alapján határozzák meg, mi bűncselekmény, és mennyire súlyos. Szintén leállította az elévülési idő lerövidítését, amit senki sem értett, miért akarja elfogadni a kormány” – mondta, hozzátéve, időközben a kormánypártok is rájöttek, hogy hiba lenne a lerövidítés.

Kolíková szerint az AB azt is megakadályozta, hogy az igazságügyi miniszter felülvizsgálja a korábban kötött vádalkukat, a kormány elképzelései szerint. Emellett megakadályozta azt is, hogy törvénytelen úton szerzett bizonyítékokat használhassanak fel a vádlottak javára. „Ezek mind kulcsfontosságú dolgok” – tette hozzá.

Kolíková szerint az AB döntése egyben üzenet Peter Pellegrininek (Hlas) és Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszternek, hogy mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a törvények időben jelenjenek meg a Törvénytárban. „Ha egyértelmű, mennyire fontos, hogy 15 nappal a hatályba lépése előtt nyilvános legyen egy törvény, akkor mindent meg kell tenniük a Törvénytárban való megjelentetéséért” – folytatta Kolíková. Reméli, hogy az AB-nek ezt a döntését időben megjelentetik.

Ondrej Dostál képviselő (SaS) kijelentette, a határozatban egy szó sincs arról, hogy a Különleges Ügyészi Hivatal (ÚŠP) megszüntetése összhangban van-e vagy sem az Alkotmánnyal.

Az Alkotmánybíróság szerdai (február 28.) nem nyilvános ülésén felfüggesztette a büntetőjogi módosítások hatályba lépésének egy részét. A felfüggesztés vonatkozik a büntető törvénykönyvben elfogadott összes módosításra, a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvényre, és a büntetőeljárás egyes paragrafusaira.