A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szerint Szlovákia-szerte rendkívül lassan haladnak az őszi mezőgazdasági munkák, egyes régiókban pedig egyenesen riasztó a helyzet. „Az elmúlt héten pár régióban ugyan valamelyest javult a helyzet, a föld azonban sok helyen továbbra is nagyon át van ázva, ami jelentős mértékben lassítja a betakarítást és az őszi munkákat. Országos szinten a szemes kukoricának eddig csupán a 28, a cukorrépának a 35, a szójának a 70, a napraforgónak a 86, a burgonyának pedig a 80 százalékát takarították be” – mondta el Matej Korpáš, az SPPK sajtóosztályának a munkatársa. Szerinte a nagyszombati régióban a kukorica betakarításának az elhúzódása késlelteti az új búza vetését is.

„Tavaly ilyentájt már a vetési munkálatok 80 százalékával végeztek, most azonban egyes helyeken 20 százaléknál tartanak, ami riasztó adat”

– tette hozzá Korpáš.

Az SPPK adatai szerint a helyzet nem túl rózsás Galánta környékén sem, ahol szintén alaposan átáztak a földek. A legnagyobb károk ebben a régióban a burgonyát, a szóját és a napraforgót érték. Az egy héttel korábbi adatok szerint a kukorica nem egész felét, a cukorrépa harmadát, a burgonya háromnegyedét takarították be. Keletebbre még rosszabb a helyzet. Korpáš szerint a losonci régióban az Ipoly öntötte el a földeket, amelyeken még pár napja is állt a víz, a szemes kukoricának így csak a 10 százalékát aratták le. „A kassai régióban az árvizek és az esőzések miatt teljesen leálltak a munkák, a kukorica betakarításához így sok helyen még hozzá sem kezdtek” – mondta el az SPPK sajtóosztályának a munkatársa.

„A szlovákiai gazdáknak a rossz időjárás persze már csak hab a tortán, hiszen enélkül is lenne gondjuk elég” – nyilatkozta Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. A helyzet súlyosságát szerinte a burgonyatermesztőkön lehet a legjobban illusztrálni. Míg az 1989-es rendszerváltást követően 55 ezer hektáron termesztettek burgonyát Szlovákiában, manapság már csak 7800 hektáron, amiből alig 5 ezer hektár jut a hivatásos termesztőkre.

„A szlovákiai termelők manapság már csak a hazai burgonyakereslet 56 százalékát képesek kielégíteni, ami jövőre 44 százalékra eshet vissza, a termőterület ugyanis tovább zsugorodik”

– mondta el a szóvivő. Az ágazat bukórepülése szerinte az igazságtalan uniós dotációs politikával magyarázható, az elenyésző szlovákiai támogatások miatt így manapság előnyösebb külföldről behozni a krumplit, mint itthon megtermelni. „A szomszédos országokban jóval több állami támogatás jut az ágazatnak, az ottani gazdák ezért alacsonyabb áron is képesek túladni a termésen, nem beszélve arról, hogy ott több pénz jut a befektetésekre is” – nyilatkozta Jozef Šumichrast, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének (ZZZS) az igazgatója.

Holéciová szerint a burgonyaágazat azonban csak a jéghegy csúcsa, a szlovákiai gazdák ugyanis több termény esetében sem képesek kielégíteni a hazai keresletet. Az SPPK ezért egy új projekttel rukkolt elő. Az „Önellátók vagyunk” projekt célja, hogy az érintett politikusoknak, minisztériumoknak és a lakosságnak is elmagyarázzák, mit kell tennie Szlovákiának a biztonságos élelmiszer-ellátás érdekében – állítja Emil Macho, az SPPK elnöke. (mi, TASR)