A folyóirat annyiban különbözött a környéken kiadott újságoktól, hogy nem az aktuális történésekről szólt, inkább a farkasdi, negyedi származású, a világ különböző pontjain élő emberek elbeszéléseit, történeteit tárta az olvasók elé.

Nem sokkal karácsony előtt jelent meg Farkasdon az egykori Forcas újság cikkeiből összeállított válogatás Restár János, a település polgármestere ötlete nyomán. „Akkor merült fel először bennem, hogy talán ki kellene adni egy ilyen gyűjteményt, amikor az egyik képviselő-testületi ülésen szóba került a falu egykori újságja, és néhány fiatalabb képviselő elmondta, nem is hallottak róla. 1998tól 2002-ig jelent meg a Forcas, amelyhez olyan csodálatos emberek adták a nevüket, mint például az Amerika Hangja rádióállomás magyar osztályának egykori igazgatója, Takács József, az ELTE szláv tanszékének docense, Décsi Gyula vagy a Comenius Egyetem docense, Polgár Anikó költő, műfordító, de a sort még folytathatnám. Általában mindegyikük helyi születésű, de sok negyedi is volt közöttük. Ami nekem nagyon tetszett, hogy úgy írtak bele, mint a helyi lapba.” Ha nem tudnánk, hogy milyen rivalizálás van a két falu között, amelyek egyébként teljesen összeépültek, akkor ez nem lenne érdekes, de köztudott, hogy a farkasdiak és a negyediek között mindig volt konfliktus. A negyediek még a kalapjukat is másképp viselik – tartják a farkasdiak. A gyűjteménybe azok az írások kerültek bele, amelyeknek most is aktualitásuk van és értéket közvetítenek. Vannak köztük visszaemlékezések a kitelepítésről, az 1956-os forradalomról, levelek, történetek a haláltáborokat megjárt, kivándorolt zsidóktól, de a szerzők olyan gondolatai is, amelyek nem jelentek meg sehol máshol, csak a Forcasban. „Úgy gondoltam, kár volna veszni hagyni ezeket és azt a szellemiséget, amit az írások képviselnek. Csodálatra méltó, milyen nagy szeretettel viszonyultak az elszármazottak a falujukhoz, szinte a rajongásig imádják. A könyvet a helyi újságosnál lehet megvásárolni. Az idősebbek nagyon szívesen olvassák, de azoknak is ajánlom, akiknek az értékrendjébe beleférnek az olyan fogalmak, mint a szeretet, a hazaszeretet, a lokálpatriotizmus, a ragaszkodás, a tisztelet” – fogalmazott Restár János.

A polgármester elárulta, szeretne Farkasd és Negyed között testvértelepülési kapcsolatot kialakítani, mert úgy véli, a Forcas volt rá a legjobb példa, hogy az itt élő emberek mégis összetartoznak, a rokoni, családi kötelékek összekötik őket. „Más típusú, más jellemű emberek laknak a két faluban, mégis minden cikk írója a szülőföldje szeretetét emelte ki. A könyvben szereplő közel 50 írásnak is van valamilyen kötődése Farkasdhoz vagy Negyedhez. Szép dolog, hogy Romániában vagy a Besztercebányai járásban is van testvértelepülésünk, de a közvetlen szomszédunkkal kell testvéri kapcsolatot kialakítanunk, hiszen ugyanazok a problémáink, céljaink, örömeink, az itt élőkkel bármikor találkozhatunk és találkozunk is, nem csak évente egyszer valamilyen rendezvény keretében” – hangsúlyozta a polgármester.