Pár kiemelendő fertőző betegség, amit meg lehet előzni
A WHO minden évben összesíti a legfontosabb egészségügyi tényezőket, amikkel foglalkozni kell. Idén bekerült a listára az oltásellenesség is. Rengeteg tévhit kering az oltásokról, amik a régebben gyakori, azóta vakcinákkal már visszaszorított betegségek újbóli fellángolását okozhatják.
Eradikált, illetve majdnem eradikált fertőzések
Először is kezdjük a feketehimlővel. Ez a lakosságot hatalmas mértékben csökkentő vírus okozta betegség gyakorisága nemhogy csökkent, hanem teljesen meg is szűnt! 1980-ban a WHO hivatalosan is eradikáltnak tekintette e fertőzést.
Második helyre a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta, röviden polio) tehető. A szájon át terjedő fertőzés az esetek egy részében idegrendszeri bénulásokkal járt, ellehetetlenítve pl. a járást, kézmozgást. Végső esetben, ha már a légzéshez szükséges izmok is lebénultak, a betegeknek vastüdőkben kellett élniük. A korábban a világon rendkívül elterjedt betegség ma már csak 3 országban, Nigériában, Pakisztánban és Afganisztánban fordul elő.
Késői, súlyos mellékhatások megelőzése miatt fontos védőoltások
Biztos e sorok olvasói között sokan estek át bárányhimlőn (latinul varicella). Ennek a betegségnek az aktualitása az, hogy idén szeptembertől a varicella elleni oltás bekerült a kötelező védőoltások közé. Na de miért is fontos oltani ellene, ha ilyen sokan átesnek rajta és életre szóló immunitás alakul ki? A legfontosabb, hogy ritkán ugyan, de előfordul, hogy súlyos szövődmények alakulnak ki. Központi idegrendszeri fertőzés, véráramfertőzés mind ide tartozik, és mind vezethet akár halálhoz is. Régi divat az úgynevezett bárányhimlő-parti. Ilyenkor ha egy gyerek elkapja, a rokonság, környék családjai átviszik a gyermekeiket játszani, hogy ők is kapják el a kórt, így fejlesszenek ki védettséget minél fiatalabb korukban. Fontos, hogy soha nem lehetünk biztosak benne, hogy melyik gyermek esik át a fertőzésen pár napos lázzal és kiütésekkel, és melyiknél fognak megjelenni életet veszélyeztető tünetek.
A fentiek után egyértelmű miért fontos fellépni e káros hagyomány ellen. Emellett egy apró szúrás még mindig kellemesebb, mint a napokig tartó lázas állapot viszkető pöttyökkel, amik maradandó hegeket okozhatnak. Hallhattok olyanról is, hogy valaki megkapta a védőoltást, mégis elkapta a bárányhimlőt. Ez főleg régebben fordult elő, amikor csak egy oltást adtak, amit most már egy emlékeztető is követ, aminek bevezetése óta a kifejezett betegség kevésbé fordul elő. Akiknél ez történt, a betegség lefolyása sokkal enyhébb volt, sokkal kevesebb tünettel járt, és a védőoltás kivétel nélkül megvédte őket a későbbi, súlyos szövődményektől. Késői súlyos szövődményt jelent az övsömör is, amely fertőzés után egy későbbi életkorban jelenik meg.
Hasonló a helyzet a kanyaróval is (morbilli). Az esetek többségében szövődménymentes a lefolyás, ám ugyanúgy lehetnek borzalmas szövődmények, amiket, mint a bárányhimlő esetében, itt sem lehet megjósolni, hogy kinél fordulnak elő. Külön megemlítendő egy késői, központi idegrendszeri szövődmény: a fertőzés után évekkel az érintett személyisége elkezd megváltozni (szenzációhajhász kifejezéssel élve „más ember lesz”), majd ez egészen kómáig és halálig juthat.
„Védőoltások – Betegségek, amiket meg lehet előzni” című cikkünk a #site_linkoldalon jelent meg.
