Néhány elterjedt fájltípus rövid leírása

avi, bak, bin, bmp, bz2, c, cc, class, css, dat, doc, dvi, eps, exe, fig, gif, gz, h, htm, html, java, jpeg, jpg, log, ltx, mp3, mpeg, pas, pdf, perl, png, ppt, ps, rtf, sh, sxc, sxi, sxv, tar, temp, tex, tgz, tiff, tmp, txt, wav, xcf, xls, zip

avi: Videó (mozgókép) formátum. Lejátszásához megfelelően gyors számítógép és jó videokártya szükséges, különben a kép akadozni fog. Az avi formátum a Microsoft saját, nem nyilvános formátuma, a nem Microsoft-os programok többsége csak egy töredékét képes lejátszani ezeknek a fájloknak. Unix rendszereken az mplayer a legjobb lejátszóprogram avi videókhoz.
bak: Az angol “back up” kifejezés rövidítéséből származik. Egyes programok ilyen kiterjesztésű fájlokba mentenek menet közben, automatikusan. Így, ha valamilyen hiba miatt leáll a program, akkor ezekből a fájlokból visszakereshető a legutóbbi mentett állapot. Unix rendszereken viszonylag ritkán használnak ilyen kiterjesztést az automatikus mentésekhez.
bin: A “bináris” szó rövidítése. Azt jelöli, hogy a fájl nem valamilyen szokásos formátumú, hanem (a legtöbb program számára) értelmezhetetlen adatokat tartalmaz.
bmp: A bmp a “bit map” szavakból származik. Egy egyszerű képformátum: minden egyes képponthoz eltárolja annak színét. Tömörítést nem használ, így a bmp fájlok igen nagy méretűek. Az összes képmegjelenítő és képszerkesztő program ismeri, például egy valami.bmp nevű képfájl megjeleníthető a gqview valami.bmp, vagy a xloadimage valami.bmp parancs segítségével.
bz2: A bzip2 programmal tömörített fájl. A bzip2 egy elég jó tömörítő, elsősorban unixos környezetben elterjedt. Kitömöríteni a bunzip valami.bz2 paranccsal lehet.
c: C programozási nyelven írt program forráskódja. A forráskódot előbb le kell fordítani megfelelő fordítóprogrammal (például gcc), és csak ezután lehet futtatni. A unix operációs rendszert c nyelven írták/írják.
cc: C++ nyelvű program forráskódja.
class: A “class” szó jelentése “osztály”. Az osztály szót az objektum-orientált programozási nyelvekben használják: egy osztály valamiféle része a programnak, szorosan összetartozó utasításokból áll. (Ez így elég pontatlan, de a pontos magyarázat igen hosszú lenne.) Például a Java nyelv lefordított, futásra kész osztályai class kiterjesztést kapnak.
css: A “cascading style sheet” rövidítése, ami talán “hozzákapcsolt stílus-lap”-ként fordítható. A css fájlok html lapokhoz kapcsolódnak, s azok “stílusát”, kinézetét határozzzák meg. (Például ezekben a fájlokban érdemes beállítani a html-lapok háttérszínét, a betűk méretét és típusát, és még sok egyebet.)
dat, data: A “data” szó adatot jelent. Ez a kiterjesztés azt jelzi, hogy a fájl nem valamilyen ismert formátumú adatot tartalmaz, hanem a legtöbb program számára csupán értelmetlen adathalmazt.
doc: A Microsoft Word programjának saját fájltípusa. Formázott szöveget tartalmaz, esetleg képeket is. Mivel a formátum nem nyílt, azaz nem lehet tudni, hogy mi módon kódolja a szöveget, ezért nincs a Microsoft Word programján kívül más olyan program, ami az összes doc fájlt jól meg tudná nyitni. A doc fájlok jelentős részét jól megjeleníti az OpenOffice program. A doc formátum másik nagy hátránya, hogy vírusokat képes hordozni.
dvi: A “DeVice Independent” rövidítéséből származik, ami talán “berendezés-független”-nek fordítható. A dvi fájlok formázott szöveget tartalmaznak valamiféle szabványos formátumban. Ilyet készítenek például a TeX és a LaTeX szövegszedő programok. Megnézni az xdvi valami.dvi paranccsal lehet. A dvips utasítással pedig PostScript formátumúvá alakíthatók.
eps: Az “encapsulated PostScript” rövidítése, a PostScript egy fajtája. Tipikusan képeket szokott tartalmazni. Megnézni például a gv valami.eps paranccsal lehet.
exe: Az “executable”, azaz végrehajtható szó rövidítéséből származik. A Microsoft Dos és Windows operációs rendszerein a futtatható fájlok kapják ezt a kiterjesztést, ezek nem futnak a unix rendszerek alatt.
fig: A unix rendszereken igen elterjedt xfig nevű rajzolóprogram saját formátuma. Az xfig nagy előnye, hogy vektorgrafikus, és így normális méretű és kinézetű eps fájlok készítésére is alkalmas. Hátránya, hogy kezelése kezdetben nehézkes, és lehetőségei is végesek. Egyszerű ábrák készítésére mindenesetre megfelelő.
gif: Egy gyakori, jól használható képformátum. Veszteségmentes tömörítést használ. A legtöbb képmegjelenítő és képmanipuláló program ismeri, megnézhető például az xloadimage valami.gif paranccsal.
gz: Gzip programmal tömörített fájl. A gunzip paranccsal lehet kitömöríteni.
h: Jellemzően c programnyelvű forrásfájlok “header” fájljai. Hozzátartoznak magához a programkódhoz.
htm: A htm a html lerövidítése. Kezdetben ugyanis a Dos és Windows operációs rendszerek legfeljebb három betűs kiterjesztéseket tudtak használni, így a html-t is le kellett rövidíteniük.
html: Az internetes világban rendkívül elterjedt fájlformátum, ez a weblapok alapnyelve. Ezt az írást is éppen html-ben készítem. Szöveget, képeket, és sok egyebet tartalmazhat. Más formázott szöveget tartalmazó formátumoktól például abban különbözik, hogy egy html-lap esetén nem rögzített többek között az, hogy hol legyenek a sortörések: ha kisebb ablakban nézzük, akkor rövidebb sorokat láthatunk, nagyobb ablakban pedig hosszabbakat. A html-oldalak megjelenítésére számtalan program áll rendelkezésre, ezek a böngészők, például a Firefox, a Mozilla és az Opera.
java: Java programozási nyelven írt forrásfájlok kiterjesztése. Ezeket előbb le kell fordítani (például javac segítségével), s csak ezután lehet futtatni.
jpeg: Egy igen elterjedt képformátum. Erős tömörítést használ, de veszteségeset. Éles kontúrokat tartalmazó képeken ez látszik is, de például a legtöbb fénykép esetén alig vehető észre. A jpeg formátumot minden elterjed képnézegető és képszerkesztő program ismeri. Például az xloadimage valami.jpeg paranccsal nézhetünk meg egy jpeg formátumú képet.
jpg: A jpeg továbbrövidítése. Kezdetben ugyanis a Dos és Windows operációs rendszerek legfeljebb három betűs kiterjesztéseket tudtak használni, így a jpeg-et is le kellett rövidíteniük.
log: Napló-fájlok kapják ezt a végződést. Általában közönséges txt formátumban készülnek, így a less valami.log paranccsal megnézhetők. Összetett, vagy a rendszer működése szempontjából fontos programok szoktak naplót készíteni, amiben minden fontosabb eseményt feljegyeznek. Például a linux kernel naplózza, ha valaki rossz felhasználónévvel vagy rossz jelszóval próbált belépni.
ltx: A LaTeX fájlok egyik szokásos kiterjesztése. A LaTeX egy igényes szövegszedő program, elsősorban matematikai képletekkel teli szövegek esetén használják. Használata kezdetben jóval bonyolultabbnak tűnik a manapság divatos szövegszerkesztőkénél. Egy LaTeX fájlt előbb a latex parancs segítségével le kell fordítani dvi formátumúvá, és azt lehet megnézni.
mp3: Az mp3 egy manapság igen divatos hangformátum. Eredetileg az mpeg videóformátum részeként készült, de önmagában is rendkívül elterjedt. A hagyományos wav hangformátummal összehasonlítva egy mp3 fájl akár tizedakkora is lehet. Veszteséges tömörítést használ, de jó minőségű tömörítőprogram és nem túl nagy hangerő esetén ezt nem lehet hallani. Egy mp3 fájl lejátszható például az mpg123 valami.mp3 paranccsal, de még számtalan egyéb programmal is.
mpeg: Az mpeg egy szabványos videóformátum. Az akadozásmentes lejátszáshoz gyors gép és jó videókártya szükséges. Az mpeg formátum általánosan elterjedt, unixos környezetben például a plaympeg valami.mpeg paranccsal lehet lejátszani.
pas: Pascal nyelvű programfájl forráskódja. A programot előbb le kell fordítani (például a gpc fordítóval), és csak utána lehet futtatni.
pdf: Az Adobe cég által készített fájlformátum, formázott szöveget és képeket tartalmaz. A pdf fájlokat általában nem lehet szerkeszteni, csak megnézni. Mivel a pdf-olvasó programok ingyenesek, ezért igen gyakori, hogy pdf formátumban adják a cégek a különböző termékleírásokat. Unix rendszereken például az acroread valami.pdf vagy a gv valami.pdf parancsokkal nézhetünk meg pdf fájlokat.
perl: A Perl egy igen népszerű programozási nyelv. Az ezen a nyelven írt programfájlok kaphatnak ilyen kiterjesztést.
png: Egy elterjedt képformátum. Veszteségmentesen tömörít. Egy png formátumú kép megnézhető például az xloadimage programmal: xloadimage valami.png.
ppt: A Microsoft PowerPoint bemutatókészítőjének a saját formátuma. Unixos környezetben az OpenOffice tudja megmutatni. Az ilyen fájlokat tipikusan előadásokon szokták vetíteni, egymást követő diaszerű képkockákból állnak.
ps: A ps a PostScript fájlok kiterjesztése. A PostScript egy szabványos formátum, a pdf nyílt megfelelője. A PostScriptet a nyomtatók egy része is “ismeri”, és így könnyen kinyomtathatók. Unix rendszerekben igen elterjedt ez a formátum, a ps fájlok például a gv valami.ps paranccsal nézhetőek meg.
rtf: Az rtf a “Rich Text Format” rövidítése, ami valami olyasmit jelent, hogy “gazdag szövegformátum”. Egy viszonylag egységes formátum formázott szövegek írására. Megnézésére az OpenOffice -on kívül általában az AbiWord is képes.
sh: Az sh végződést szkriptek szokták kapni. A szkriptek egyszerűbb programok, amiket valamilyen szkriptnyelven írnak. Egy bash szkript például olyan utasításokból állhat, amit a bash parancsértelmező megért, s végre tud hajtani.
sxc: Az OpenOffice táblázatkezelőjének formátuma. Megnézni vagy szerkeszteni értelemszerűen az OpenOffice táblázatkezelőjével lehet.
sxi: Az OpenOffice bemutatókészítőjének saját formátuma.
sxv: Az OpenOffice formázott szöveg formátuma. Megnézni vagy szerkeszteni értelemszerűen az OpenOffice szövegszerkesztőjével lehet.
tar: A tar archíváló program által készített fájl. Egyszerre több fájlt is tartalmazhat, de ha tömörítve is van, akkor már nem szokás a tar kiterjesztést használni, hanem például a tgz-t. Egy tar fájl kicsomagolható a tar x valami.tar utasítással.
temp: A “temporary”, azaz “ideiglenes” szó rövidítése. Különböző programok hoznak létre ilyen kiterjesztéssel fájlokat, emelyekre csak ideiglenesen van szükségük. Rendszerint maguktól le is törlik ezeket.
tex: A TeX szövegszedő program fájlformátuma. A TeX a mai szövegszerkesztőkhöz képest egy nehezen használható program, legalábbis elsőre annak tűnik. Továbbfejlesztett változata a LaTeX, amit ma is sokan használnak elsősorban matematikai képletekkel teli szövegek írásához.
tgz: A tar programmal összecsomagolt, aztán a gzip-pel összetömörített fájl szokásos kiterjesztése. Kitömöríteni például a tar xzvf valami.tgz paranccsal lehet.
tiff: Egy veszteségmentes tömörítést használó képformátum. Szabadalmaztatták, ezért az algoritmust nem használhatja akárki. A képnézegető programok többsége azért meg bírja jeleníteni, például az xloadimage is: xloadimage valami.tiff.
tmp: A tmp a temp további lerövidítése.
txt: A txt az angol “text”, azaz “szöveg” szó rövidítése. A txt fájlok valamiféle szöveget tartalmaznak, mindenféle kódolás és formázás nélkül. (Azaz: Minden betűnek és számnak a szokásos ACSII kódját tartalmazza. Ezeken kívül mást nem is, így nem lehet például betűtípust, betűméretet, színeket beállítani.) A txt fájlokat számtalan módon meg lehet nézni, minden szövegszerkesztő és texteditor ismeri. Legegyszerűbb talán a less valami.txt parancs.
wav: Az angol “wave”, azaz “hullám” szó rövidítéséből származik. Hangfájl formátum. Lejátszható például a playwave valami.wav utasítással.
xcf: A népszerű Gimp képmanipuláló és rajzoló program saját képformátuma.
xls: A Microsoft Excel táblázatkezelő programjának formátuma. Unix rendszereken az OpenOffice, vagy a Gnumeric tudja ezeket megjeleníteni.
zip: A zip programmal összetömörített fájlok kapják ezt a végződést. Ez a tömörítő igen elterjedt. Unixokon az unzip valami.zip utasítással lehet kicsomagolni egy össze-zippelt fájlt.