A felsőoktatási törvény módosítása jelenleg a tárcaközi egyeztetés fázisában van. Annak ellenére, hogy a koalíciós tanácson, a kormányon, majd a parlamenten, végül az államfőn át vezető hosszú elfogadási folyamat még csak az elején tart, az elmúlt hetekben éles vita alakult ki a tervezet körül. Az egyetemek képviselői, élükön a pozsonyi Comenius Egyetem rektorával, Marek Števčekkel élesen bírálják a módosítást. Elsősorban azt kifogásolják, hogy nem valódi reformról van szó, ellenben az aktuális kormánynak nagyobb befolyást biztosítana a felsőoktatási intézmények működésébe. Némileg megnövekedne az oktatási minisztériumnak a beleszólása az intézmények vezetőjének kiválasztásába és az egyetemek önigazgatási szervének, az ún. szenátusoknak a jogköreit is szűkítenék. Ez utóbbi ellen egyébként a diákok tüntetéssel tiltakoztak.

A minisztériumnak a törvénymódosításért felelős szakállamtitkára, Ľudovít Paulis (SaS) visszautasítja a vádakat és azzal érvel a javaslat mellett, hogy az egyetemek jelenleg nem működnek hatékonyan, illetve az oktatás színvonalán is emelni kell, hiszen sok fiatal tehetség megy külföldre tanulni. A hatékonyabb menedzsment érdekében változtatnák meg az akadémiai szenátusok jogköreit.

A felsőoktatási reform témájával az Új Szó-stúdiójának aktuális adásában is foglalkoztunk. Dudás Tamás, a pozsonyi Páneurópai Egyetem Gazdasági Karának dékánja a tervezett intézkedésekről elmondta, ugyan érti az egyetemek kifogásait, de az oktatási intézmények szerinte az ügyben túlságosan is védekező álláspontra helyezkedtek. Rámutatott, sok múlik azon, milyen személyeket delegál a minisztérium az egyetemek vezetésébe.

Lovász Bálint, a Szlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség elnökségi tagja, a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetségének (ŠRVŠ) egykori elnöke az Új Szó-stúdióban arról beszélt, jelenleg is kérdéses, hogy az egyetemi szféra mennyire tudta magát távol tartani a politikától. A mostani törvényjavaslat pedig pontosan meghatározza például, hogy párttagokat, aktív politikusokat nem helyezhet a minisztérium az egyetemek vezetésébe. Lovász azzal kapcsolatban, hogy a pártok, konkrétan a Szövetség is belépett a felsőoktatási reformról szóló diskurzusba, úgy nyilatkozott, ez nem sokat számít, hiszen sokkal komolyabb nyomás van a minisztériumon az egyetemi szféra irányából.

A Szövetség pénteken tartott sajtótájékoztatót a felsőoktatási reformról, ahol Mózes Szabolcs, a párt alelnöke azzal reagált Lovász szavaira, fontosnak tartják, hogy elmondják a véleményüket, amelyet egyébként a polgárok az aláírásukkal is megtámogattak. „A demokrácia mindig arról szól, hogy minél többen fejtsék ki a véleményüket és legyen egy társadalmi nyomás” – mondta. A Szövetség ugyanis a tömeges véleményezési eljárásban nyújtott be módosító javaslatokat a jogszabálytervezethez.

A petíciót támogató közel ezer aláírásnak köszönhetően a párt az oktatási minisztériummal is tárgyalt az ügyben. A Szövetség szerint a szaktárca visszalép a rektorválasztás igazgatótanácsi vétója ügyében, így az egyetemek vezetőjének megválasztása továbbra is döntő többségben az intézmények akadémiai szenátusának kezében marad. A minisztérium jelöltjei ebben az igazgatótanácsban kapnak helyet. A törvény része marad az is, hogy az egyetemek karokra oszlanak, amelyek élén a dékán áll, és az igazgatótanácsnak ezek kiválasztásába is minimális beleszólása lesz. Az intézmények költségvetését pedig továbbra is az akadémiai szenátus hagyná jóvá. A Szövetség az egyetemi alkalmazottak bérének és a kutatásra fordított forrásoknak a növelését tartaná helyes lépésnek.