Novemberben azonban fordult a kocka, és január végére a bitcoin értékének több mint 45 százalékát elvesztette. A kisebb kriptovaluták még nagyobb veszteségeket is elszenvedtek, és a Bloomberg elemzői szerint a befektetők 1 billió dollárt vesztettek el az elmúlt hetekben.

Nem ez az első eset, hogy a kriptovaluták értéke nagyot zuhan, a helyzet sokban hasonlít 2018 elejére. Akkor szintén összeomlott bitcoin, és az év folyamán értékének háromnegyedét elvesztette. Már akkor sokan temették a kriptovalutákat, de végül azoknak lett igazuk, akik kitartottak mellettük, mert 2020 meghozta a feltámadást. A tapasztalt befektetők azonban jól emlékeznek a kripto-télként emlegetett hosszú hónapokra, amikor a bitcoin ára szinte semmit sem mozdult felfelé. Napjaink legnagyobb kérdése éppen ezért az, hogy ismét csak egy időszakos korrekcióról van-e szó, vagy a kriptovaluták kezdődő piaci alkonyának vagyunk tanúi.

Erről jelentősen megoszlanak a vélemények. Kriptovalutaügyben kevés a neutrális hang, az elemzők vagy rajonganak értük, vagy napjaink legnagyobb befektetési buborékjának tekintik őket. Hosszú távra ezért nehéz józanul jósolni, de a világgazdaságban két olyan változás megy végbe, amelyek nem kedveznek a kriptovalutáknak. Az első az alacsony kamatok korának vége: az amerikai jegybank már jelezte, hogy 2022-ben a piacok legalább négy kamatemelésre számítsanak. Ez azt jelenti, hogy a pénzügypiaci befektetők nem jutnak olyan olcsón tőkéhez, és ez átrendezi a piacokat. A befektetők ezért megkezdték a spekulatív piaci pozícióik felszámolását, és a kriptovaluták tipikusan a spekulatív eszközök közé tartoznak.

Nem segít a kriptovalutákon az sem, hogy egyre több ország tekint ferde szemmel úgynevezett bányászásukra. Ez ugyanis bonyolult matematikai számításokat igényel, amit energiát habzsoló processzorfarmok végeznek. A hatalmas energiaigény miatt Kína már tavaly betiltotta a kriptovaluták bányászatát, és a szomszédos Kazahsztánba áttelepülő kriptobányászok annak energiarendszerét is rendkívül leterhelték. Legújabban az orosz nemzeti bank is kriptovaluták teljes betiltását javasolja, ami az oroszországi bitcoinbányászás mértékét tekintve komoly gondot okozna az egész szektornak. A kriptovaluták szigorúbb szabályozása több nyugat-európai országban is terítékre került, ugyanis a kormányok attól tartanak, hogy a tapasztalatlan kisbefektetőket komoly veszteség éri a kriptovaluta-piacon.

Ez az, amiben a mai helyzet különbözik a 2018-astól. A kriptovaluták értékének gyors növekedése sok kisbefektetőt is a piacra vonzott, ehhez hozzájött még a gyakran hírességekkel megtámogatott marketing. Szlovákiában mindez talán távolinak tűnik, de az adatok szerint az itteni befektetők is egyre nagyobb összegeket fektetnek kriptovalutákba. Ez önmagában nem gond, de érdemes észben tartani, hogy rendkívül ingadozó piacról van szó, ahol könnyen megtörténhet, hogy a befektetésünk komoly értékvesztést szenved. Kriptovalutába ezért csak akkor fektessünk, ha el tudjuk viselni, hogy az értéke 20–30, vagy akár több százalékkal csökken.