A kabinet elleni bizalmatlansági indítványt december közepén szavazta meg a parlament, Zuzana Čaputová államfő január végéig adott haladékot a vezetőknek, hogy megegyezzenek az előre hozott választásról, melyet véleménye szerint 2023 első felében kellene megrendezni. A határozat elfogadásához, mely lerövidíti a választási időszakot, és meghatározza a parlamenti választás időpontját, legalább 90 szavazatra van szükség. A volt koalíció pártjainak képviselői az érvénytelen népszavazás másnapján bejelentették, megegyeztek a választás időpontjáról – a lehető legkésőbbre halasztották a parlament feloszlatását, és szeptember 30-ra javasolják az előre hozott választást. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök nem vett részt a múlt vasárnapi találkozón, mondván, pártja korábbi dátumot preferál ugyan, de hajlandó támogatni az őszi verziót is. Peter Pčolinský (Sme rodina), a parlament alelnöke ennek kapcsán a hétvégén megjegyezte, megszavazzák a Smer májusi és a Hlas júniusi javaslatát is. Az ellenzéknek azonban az ő hozzájárulásukkal sincs elegendő voksuk a korábbi dátum átültetéséhez.

Kompromisszum

A szeptemberi „kompromisszumos megoldást” a volt koalíció képviselői azzal indokolták, akadtak olyan politikusok, akik az előre hozott választás helyett inkább az elnök által kinevezett hivatalnokkormányt részesítik előnyben. Richard Sulík (SaS) megismételte, tiszteletben tartják a „koalíciós” megegyezést. A párt vasárnapi közleményében leszögezte, készen állnak tárgyalni a korábbi időpontról, valamint felszólították Kollárt, kezdeményezze a találkozót, ha elégedetlen a határozat eredeti szövegével. Grendel Gábor (OĽaNO) a Markíza televízió vitaműsorában szintén megerősítette, nem tartja észszerűnek a szeptemberi időzítést, ennek ellenére ő is megszavazza Mária Kolíková (SaS) által beterjesztett „koalíciós” javaslatot.

Inkább június

Pčolinský a TA3 hírtelevízió hétvégi műsorában arra kérte a képviselőket, fontolják meg a júniusi opciót. Rámutatott, ha a parlament a kedden 17 órára tervezett szavazása kudarcba fullad, és a három tervezet közül egy sem megy át, akkor nagy eséllyel hivatalnokkormány veszi át az irányítást, lejár ugyanis Čaputová ultimátuma. Peter Pellegrini (Hlas) nem ért egyet ezzel az állítással, úgy véli, minden ülésen előterjeszthetik a javaslatot, mely a választási időszak lerövidítését célozza. „Az államfő kinevezhet egy hivatalnokkormányt, ami 3 hónap után a múlté lesz, mert probléma nélkül kihirdetjük a választást májusra vagy júniusra” – jelentette ki. A hétfői sajtótájékoztatón felszólította az SaS-t, hogy támogassa a Hlas módosító javaslatát, mely június 24-re időzítené a választást. Pellegrini rámutatott, az ellenzék és a Sme rodina támogatásához a liberális párt voksai hiányoznak, s kizárólag Sulík kezében van a döntés, mikor szabadul meg az ország a visszahívott kormánytól. Milan Majerský, a KDH elnöke szintén felszólította a képviselőket, ne húzzák tovább az időt, a KDH a választás minél korábbi időpontját részesíti előnyben.

Kollár akcióba lendül

Kollár reagált Sulík felhívására, s hétfőn tárgyalni hívta volt koalíciós partnereit. A találkozóra azonban csak az SaS vezetője ment el, az OĽaNO és a Za ľudí nem akarta ismét megnyitni a kérdést. Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető miniszterelnök a közösségi oldalon reagált az eseményekre, ahol megismételte, hogy tiszteletben tartja a volt kormánypártok közötti megegyezést. Hangsúlyozta, nem érti, miért kérdőjelezik meg egyesek a korábbi megállapodást. Sulík a sajtótájékoztatón megismételte, az SaS a szeptemberi dátumot szavazza meg, ha a volt kormánypártok között nem születik új megállapodás. Kollár megerősítette, a szeptemberi időpont a legvalószínűbb, pártja azonban az ellenzéki javaslatot megszavazza.

A javaslat kimondja, hogy a parlament lerövidíti a választási időszakot, a parlamenti választás pedig szeptember 30-án lesz. Tartalmazza azt is, hogy legkorábban 130, legkésőbb pedig 110 nappal a voksolás napja előtt kell kiírni a parlamenti választást. Martin Svrček (Sme rodina) módosító javaslata azonban lehetővé tenné, hogy már 242 nappal a választás ideje előtt ki lehessen azt hirdetni. Ha zöldet kapna a módosítás, Kollár gyakorlatilag a határozat elfogadása után kihirdetheti a választás időpontját. Ez a lépés elsősorban a politikai palettán helyezkedőknek árthat, azoknak, akik fontolgatják, hogy más párttal közösen vágnak neki az őszi választásnak, vagy éppen meg szeretnék változtatni a párt nevét – ezeket a változtatásokat a választás kiírása után már nem hajtja végre a belügyminisztérium. Kollár ezt a lépést vasárnap formalitásnak nevezte, s azt állította, házelnökként nem élne vissza a jogkörével, csak azért, hogy az alakuló pártoknak keresztbe tegyen.