Azt ma már a legelvakultabb oroszbarát, a keleti gazdasági nyitást megváltásnak tekintő politikusok sem vitatják, hogy Szlovákia gazdasága mélyen beágyazódott az Európai Unióba, és ha valamilyen nem várt esemény miatt megszakadna az uniós tagországokkal folytatott kereskedelmünk, az Szlovákia teljes gazdasági összeomlásához és mérhetetlen szegénységhez vezetne. A szlovák gazdaság ugyanis kicsi, nyitott és exportorientált, miközben a behozatal és a kivitel nagy részét is az uniós tagországok adják. „Legfrissebb felmérésünk szerint idén júniusban a szlovák kivitel több mint 77 százaléka az uniós tagországokba irányult, amely a behozatalunk 69 százalékát adta” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A legfontosabb kereskedelmi partnereink Németország, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Ausztria, amelyek együttesen a behozatalunknak és a kivitelünknek is több mint a felét biztosítják. 

Mi van az oroszokkal? 

„Az Oroszországba irányuló kivitelünk már 2022-ben is Szlovákia teljes kivitelének csupán a 0,52 százalékát tette ki, ami azt jelenti, hogy az exportált szlovák termékek minden 100 eurójából csupán 52 cent jut Oroszországra” – mondta el Martin Vlachynský, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. A kivitelünk szempontjából az oroszokat így még a bolgároknak, szerbeknek, ukránoknak, dánoknak, szlovéneknek és horvátoknak is sikerült lekörözniük, nem beszélve a szomszédos és a nagyobb nyugat-európai országokról. Egyedül Németországba a szlovák kivitel több mint 20 százaléka irányul. 

Sokan persze azzal érvelhetnek, hogy ez már az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók hatása, ezért nem árt visszamenni 2021-be, amikor az oroszok még csak Ukrajna lerohanásának a tervein dolgoztak, és a tankjaik még nem indultak meg Kijev felé. Oroszország részesedése a szlovák kivitelen akkor is csupán 1,9% volt. Persze arról sem szabadna megfeledkeznünk, hogy már 2021-ben is érvényben voltak bizonyos szankciók az oroszok ellen, még ha lényegesen enyhébbek is, mint manapság. Ezért érdemes visszatérni abba az időszakba, amikor az Európai Unió Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatai még rózsásak voltak. A 2004 és 2013 között eltelt időszakban az Oroszországba irányuló szlovák kivitel a teljes exportunknak átlagosan a 3,1 százalékát adta, vagyis Szlovákia számára az oroszok már akkoriban sem számítottak mérvadó partnernek a kivitel szempontjából. 

Olaj és gáz 

Valószínűleg nem meglepő, hogy a Szlovákiába irányuló behozatal szempontjából Oroszország részesedése magasabb, mint az export esetében. Az Oroszországból származó behozatalunk értéke tavaly Szlovákia teljes importjának a 4,4 százalékát adta, miközben az orosz behozatal több mint 95 százalékát a kőolaj és földgáz importja tette ki. „Mivel nagy az esélye annak, hogy az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást lehetővé tevő szerződést nem újítják meg, és 2025 januárjától az orosz olajból készült termékek exportját is megtiltják nekünk, az orosz behozatal értéke hamarosan még lejjebb eshet” – tette hozzá Vlachynský. Szerinte azonban „még egy olyan alternatív univerzumban is, amelyben Oroszország a szomszédaival inkább kereskedne, ahelyett, hogy felperzselné az országukat”, az oroszok másodrangú kereskedelmi partnerünknek számítanának. Románia jelenleg ötször, az USA hétszer, Németország pedig negyvenszer fontosabb exportpartner. „Gyakorlatilag minden nagyobb EU-tagállam fényévekre van Oroszországtól a Szlovákiához fűződő kereskedelmi kapcsolatok szempontjából. Mélyen integrálódtunk az unió és a nyugati világ termelési struktúráiba, ami a kereskedelemre is érvényes” – figyelmeztet az INESS elemzője. 

Keleti nyitás 

Vlachynský szerint a keleti nyitásnak lenne értelme, csak nem úgy, ahogy azt a szlovák kormánypárti politikusok elképzelik. „Szlovákiától keletre van egy nagy gazdasági potenciállal rendelkező partner. Ez Ukrajna. És nem csak arról van szó, hogy Szlovákia képes-e részt venni a háború sújtotta ország újjáépítésében. Ukrajna rendelkezik Oroszország után a második legnagyobb ásványkinccsel Európában, hatalmas mezőgazdasági kapacitással, erős gépiparral, és erős hajlandósággal arra, hogy Európa karjaiba vesse magát. Ehhez azonban hatalmas beruházásokra lesz szükség, és Szlovákia lehet ezek egyik kapuja, már ha a szlovákiai politikusok felismerik az ebben rejlő lehetőségeket” – figyelmeztet Martin Vlachynský.