A tisztogatás politikai kultúrája
2024. 08. 19., h – 10:43
A negyedik Fico-kormány hatalomra kerülése óta több tárcánál is jelentős személyi cserék történtek. Az elmúlt napokban nagy figyelem hárult a kulturális életre az ott zajló tisztogatások miatt, de vannak olyan szektorok is, ahol ezen folyamatok csendesebben zajlanak. Ezek közé tartozik az egészségügy is, pedig Zuzana Dolinková (Hlas) tárcavezető a kinevezése óta már tucatnál is több hivatalnokot menesztett. Radoslav Štefančík politológus emlékeztetett: a kormánypártok a választás előtt új politikai kultúrát ígértek, de ehhez a kérdéshez sem viszonyulnak máshogy, mint elődeik.
Az utóbbi hetekben a hazai sajtó az állami intézményekben zajló személyi cseréktől volt hangos. Nagy felháborodást váltott ki a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) és a Szlovák Nemzeti Színház (SND) igazgatóinak leváltása. Az ellenzék nem szakmai alapú tisztogatásokról beszél, szerintük Alexandra Kusának és Matej Drličkának azért kellett távozniuk a pozíciójukból, mert nem voltak hajlandók beállni a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter által képviselt politikai irányvonal mögé. A tárcavezető ezzel szemben azt állítja, azért menesztette a vezetőket, mert a menedzseri döntéseik igazolták az alkalmatlanságukat. A kulturális közeg jelentős része azonban kiállt Drlička és Kusá mellett, múlt héten Pozsonyban még tüntetést is szerveztek, amelyen Šimkovičová távozását követelték.
A fővárosban Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter tevékenysége ellen tartottak tiltakozó tüntetést. A demonstrálók a Szlovák Nemzeti Színház új épülete előtt gyülekeztek, majd a kulturális minisztérium elé vonultak. A tüntetéshez magyar művészek is csatlakoztak. A megmozduláson részt vevő tömeg méretét nagyjából 10 ezresre lehet becsülni.
Ahogy arról beszámoltunk, a múlt héten Šimkovičová menesztette tisztségéből a Szlovák Nemzeti Színház (SND) igazgatóját, Matej Drličkát, valamint a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) vezetőjét, Alexandra Kusát. A kulturális szféra bírálja a döntését, ahogy a közelmúltban tett más lépéseit is kritizálja. „A kulturális minisztérium szőnyegbombázása folytatódik. A Művészeti Alap, az Audiovizuális Alap, a Bibiana, a Kunsthalle és az RTVS után Šimkovičová miniszter ezen a héten a tárca törzsintézményei ellen támadt, amikor leváltotta az SND igazgatóját Matej Drličkát és az SNG vezetőjét, Alexandra Kusát” – írják tüntetés Facebook-eseményénél.
Egy magyar intézmény csatlakozott
A Nyitott kultúra! platform, amely a megmozdulást szervezi, rombolónak nevezi a miniszter tevékenységét, melyet ideológiai tisztogatáshoz hasonlít, egyben a tárcavezető menesztését szeretnék. Hasonlóképpen követelik, hogy mentsék fel tisztségéből Lukáš Machalát, a kulturális minisztérium főtitkárát. Ugyanakkor a tüntetés címével is jelzik, szerintük a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelöltjei nem irányíthatják ezt a tárcát. A megmozdulást „Nem szabad, hogy az SNS irányítsa a kultúrát! Tüntetés a kultúra védelmében” címmel hirdették meg. A tüntetésen túl minél szélesebb társadalmi támogatottságot szeretnének céljaik mögé állítani.
Még a demonstráció előtt a Nemzeti Színház menesztett igazgatója Drlička a kulturális szféra összegyűlt képviselői előtt arról beszélt, hogy a többi intézménnyel, azok vezetőivel is megtörténhet, ami vele. Egyben arra szólította fel a hallgatóságot, hogy tiltakozzanak. Úgy látja, a nemzetközi nyilvánosság is odafigyel arra, amit Šimkovičová a szlovákiai kulturális közeggel művel, ő maga a leváltásáról már több neves külföldi lapnak nyilatkozott. Arra szólította fel a kormánykoalíció vezetőit, váltsák le a minisztert.
A tüntetők 18 órakor értek a kulturális minisztérium épülete elé. Ott többek között Kusá és Drlička is felszólalt, csakúgy, mint a kulturális élet számos képviselője, többek között Marek Adamov, Soňa Gyarfášová, Jozef Lupták, Zuzana Kronerová, Veronika Němcová, Jakub Jablonský, Adam Dragun, illetve a Színművészeti Egyetem és a Pozsonyi Képzőművészeti Egyetem képviselői. A megmozduláson több ezren vettek részt. A főváros központjában lévő SZNF tér teljesen megtelt, a tömeg a közeli történelmi vásárcsarnok előtti köztérig ért. A tüntetők Šimkovičová neve hallatán a „Mondjon le!” – rigmust skandálták.
A tüntetéshez több tucat kulturális intézmény, szervezet és egyesület csatlakozott az egész országból. A támogatók listájában egyetlen magyar intézmény, a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület szerepel. Juhász R. József a egyesület társelnöke lapunknak elmondta, a Bázis érdekvédelmi egyesület, ezért csatlakoztak a kezdeményezéshez. Arra a kérdésre, hogy szerinte a többi magyar kulturális intézmény miért nem képviselteti magát, azzal válaszot, ezt tőlük kellene megkérdezni.
Meghívás, elutasítás
Arról is írtunk, hogy a kulturális szféra képviselői hétfő 15 órára nyilvános egyeztetésre hívták Šimkovičovát, amit a tárcavezető visszautasított, de egyben ugyanazon nap fél kettőre tárgyalni hívta a művészek küldötteit a minisztérium épületébe. Ez utóbbira Nemzeti Színház küldöttei elmentek. 15 órakor a művészek a miniszter távolmaradása ellenére összeültek a Nemzeti Színház nagytermében. Itt a Šimkovičovával való találkozóról Matej Bošňák, az SND gazdasági igazgatója mindössze annyit mondott, az egyeztetés nyugodt hangnemben zajlott. Több felszólaló is sürgette, hogy a kulturális szférában dolgozók hozzanak létre sztrájkbizottságot. Németh Ilona vizuális művész felszólalásában eredményként értékelte, hogy a művészek a jelen helyzetben össze tudtak fogni. Arról is beszélt, szerinte nem szabad elhatárolódniuk a politikai ellenzéktől, ahogy a Progresszív Szlovákia (PS) által Šimkovičovával szemben összehívott tüntetéstől sem, amelyet a párt kedd 18 óráta hirdetett meg a fővárosi SZNF térre.
Két felhívás
Ahogy arról beszámoltunk, a napokban útjára indult egy internetes felhívás, amelyet Martin Shooty Šútovec, képzőművész, karikaturista, Zuzana Fialová és Richard Stanke színészek, valamint Michal Hvorecký író, publicista hívott életre. Ebben Šimkovičová azonnali leváltását követelik. Élesen bírálják a tárcavezetőt a viselkedése és inkompetenciája miatt, illetve az általa végrehajtott személycseréket is kritizálják. Ezt a kezdeményezést elektronikusan lehet aláírni. A felhívást cikkünk megjelenéséig 175 ezren támogatták. Az év elején egy hasonló felhívás keretében 188 ezren követelték Šimkovičová lemondását, amelyre a miniszter azzal válaszolt, hogy rendőrségi eljárást kezdeményezett, amelyben Németh Ilonát is kihallgatta a vizsgálótiszt.
A tüntetésre Matej Drlička, az SND igazgatója és Alexandra Kusá, a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) igazgatója leváltása után került sor. A szervezők követelései között szerepel Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter és Lukáš Machala, a miniszteri hivatal főtitkárának leváltása, illetve azoknak a hibáknak a kijavítása, melyeket a szervezők szerint a Kulturális Minisztérium elkövetett. A tüntetés az SND épülete előtt kezdődött, és a kulturális tárcánál ért végét.
„Szeretném egyértelműen biztosítani önöket, hogy Matej és én nem azért vagyunk itt, mert ragaszkodunk a pozícióinkhoz, egyáltalán nem. Azért jöttünk, mert azt akarjuk, hogy ezeket a pozíciókat hozzáértő emberek töltsék be, és hogy azokat a funkciókat, amelyeket hozzá nem értő emberek töltenek be, ne hozzá nem értő emberek töltsék be. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan abszolút kulturális minimum, amellyel mi is, és minden adófizető is egyetért. Ugyanis mi fizetjük őket” – mondta Kusá a szónoki színpadon.
A kulturális élet több képviselője hétfőn az SND új épületében beszélgetett a minisztérium lépéseiről és a kultúra állapotáról. A vitán Kusá, az SNG volt igazgatója, Róbert Špoták, a Művészeti Alap igazgatója és Matej Bošňák, az SND gazdasági igazgatója is részt vett. Több néző sztrájkra szólította fel az SND-t.
Emellett hétfőn a kulturális minisztériumban is megbeszélést tartottak az SND-ben kialakult helyzetről. A megbeszélésre Bošňák mellett eljött Miriam Kičiňová, az SND színmű részlegének vezetője és Martin Leginus, az SND opera részlegének vezetője is. Bošňák udvariasnak minősítette a találkozót, de véleménye szerint nem jutottak előre a vitában.
Šimkovičová a múlt héten váltotta le Drličkát és Kusát. Szerinte mindketten hibákat követtek el menedzserként. Az elbocsátott igazgatók tagadják a szakmai hibák elkövetésének vádját.
(TASR)
Az egészségügy is érintett
A kultúra azonban nem az egyetlen szegmens, ahol az utóbbi időben több személyi cserére is sor került. Az egészségügyben szintén zajlik az állami intézmények vezetőinek cseréje, bár ez viszonylag kisebb médiavisszhanggal jár. A legnagyobb botránynak az elmúlt hetekben a Trencséni Egyetemi Kórház kardiológiai osztályán történt fejlemények számítottak, amelyek szintén a személyi cserékkel állnak összefüggésben: a Dolinková által kinevezett új kórházigazgató, Michal Plesník állítólag különösebb szakmai indok nélkül menesztette a kardiológiai osztály alapító főorvosát, Peter Blaškót. Emiatt több, az osztályon dolgozó szakember is felmondott, ami az ellenzéki képviselők elmondása alapján veszélybe sodorta a kardiológiai központ működését. Ezzel szemben az egészségügyi miniszter azt állítja, minden rendben a trencséni kórházban, az osztály működése nincs veszélyben.
Nem sikerült kedden megnyitni a parlament egészségügyi bizottságának rendkívüli ülését, amelyet az ellenzéki képviselők kezdeményeztek a Trencséni Egyetemi Kórház kardiológiai osztályán kialakult helyzet miatt. Az ülésen ugyan megjelent Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter, de a bizottsági tagok hiánya miatt a testület nem volt határozatképes.
A napokban lapunk is beszámolt a trencséni kórház kardiológiai osztályával kapcsolatos botrányról. Az ellenzéki képviselők azt állítják, összeomlás fenyegeti az osztály működését, mivel az újonnan kinevezett igazgató, Michal Plesník politikai okok miatt leváltotta a főorvost, ami végül az ott dolgozó szakemberek tömeges felmondásához vezetett. Az egészségügyi miniszter azonban azt állítja, sikerült új orvosokat találni a régiek helyére, illetve továbbra is tárgyalnak a személyi állomány megerősítéséről, így a kardiológiai osztály nincs veszélyben.
Az ellenzéki képviselők továbbra is állítják, nagy bajban van a Trencséni Egyetemi Kórház kardiológiai osztálya az ott dolgozó orvosok felmondása miatt, Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter szerint azonban az osztály működése nincs veszélyben. Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselője ráadásul állítja, az új kórházigazgató több mint egymillió eurót fizetett ki olyan felújítási munkálatokért, amelyeket el sem végeztek.
Múlt héten lapunk is beszámolt a trencséni kórház kardiológiai osztályának helyzetéről: Dolinková új igazgatót nevezett ki a kórház élére Michal Plesník személyében, aki rövidesen le is váltotta az osztály alapítóját és egyben főorvosát, Peter Blaškót. Az ellenzéki képviselők állítják, a főorvos leváltása nem szakmai, hanem politikai alapon történt, Plesník a saját emberét akarta beültetni az osztály élére. Ezzel azonban nem értett egyet az ott dolgozó szakemberek jelentős része, ezért beadták a felmondásukat.
Az ellenzéki képviselők felszólították Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi minisztert, hogy cselekedjen a Trencséni Egyetemi Kórház kardiológiai osztálya kapcsán, ahol nemrégiben több orvos is beadta a felmondását. A tárca sajtóosztálya szerint intenzíven dolgoznak a kialakult helyzet megoldásán.
Pár napja a Sme számolt be arról, hogy a trencséni kórház újonnan kinevezett igazgatója, Michal Plesník leváltotta pozíciójából a kardioközpont addigi vezetőjét és egyben alapítóját, Peter Blaškót. A főorvos elmondása szerint Plesník a személyi cserét azzal indokolta, hogy szeretné a saját emberét az osztály élén látni, egyébiránt nincsen semmilyen problémája Blaškóval. Plesníket nemrégiben maga az egészségügyi miniszter nevezte ki a trencséni kórház élére.
Megbénult osztály?
A hír hallatára az osztályon dolgozó szakorvosok többsége benyújtotta a felmondását. A Sme értesülései szerint a helyzet odáig fajult, hogy a napokban megbénult az osztály működése, mivel nincs, aki teljesítse az orvosi ügyeleteken való szolgálatot. A felmondási idejüket töltő orvosok július végéig kivették a szabadságaikat. A napilap beszámolója alapján a helyiek egészségügyi állapota is veszélyben lehet, hiszen a kardioközpontban látták el az infarktusos betegek jelentős részét, az osztály nélkül azonban a legközelebbi kardiológiai központok másfél-két órára vannak Trencsén környékétől, ami jelentősen csökkenti a páciensek túlélési esélyeit.
A kórház cáfolta a napilap állításait az osztály működése kapcsán, szerintük nem bénult meg az ellátás, a távozó orvosokat pedig augusztusban pótolni fogják.
Az egészségügyi minisztérium a cikk megjelenése után szintén reagált, a tárca sajtóosztálya élesen elhatárolódott attól, hogy a helyiek élete veszélyben lehet. Mint írták, a felmondások benyújtása óta a trencséni kórház vezetése folyamatosan tájékoztatja a minisztériumot a helyzet stabilizálására hozott intézkedésekről. A tárca szerint a Sme napilap féligazságokat terjeszt, elferdíti a tényeket és pánikot kelt. Egyúttal biztosították a lakosokat, a trencséni kórház vezetősége mindent megtesz azért, hogy továbbra is elérhető egyen az ellátás a kardioközpontban.
Nyomás Dolinkován
Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia (PS) parlamenti képviselője keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, ha Dolinková a hét végéig nem mutatja be a nyilvánosság előtt, hogyan szeretné megoldani a kardiológiai osztály problémáit, akkor a parlament egészségügyi bizottságának összehívását fogják kezdeményezni, amelyre az egészségügyi miniszter mellett a trencséni kórház igazgatója is meghívást kap.
„Trencsénben összeomlik a csúcsminőségű kardioközpont, amiért közvetlenül Dolinková a felelős. Az ő jelöltje menesztette a főorvost, aki Németországból tért vissza Szlovákiába, és magával hozott még hat kardiológust. A betegek élete most veszélyben van, Szlovákia pedig újabb szakembereket veszíthet el, mert már fontolgatják, hogy ismét elhagyják az országot”
– jelentette ki a PS képviselője, aki személyesen is megtekintette a trencséni kórházat. Elmondása szerint a súlyos szívproblémákkal küzdő betegeket így Pozsonyba, Nyitrára, Turócszentmártonba vagy Besztercebányára kell szállítani, ami akár egy órával is meghosszabbíthatja az ellátáshoz való hozzáférést.
A KDH felszólította Dolinkovát, hogy azonnal váltsa le Plesníket a trencséni kórház éléről. A kereszténydemokraták szerint az igazgatónak felelősséget kellene vállalnia, hiszen a főorvos visszahívása mögött politikai döntés áll, ami az orvosok felmondásához és végül az összeomlás széléhez vezetett.
Tomáš Szalay, az SaS parlamenti képviselője szerint pártja már régóta figyelmeztet az egészségügyi tárcavezető vitatható személyi cseréire, amelyek ehhez hasonló kockázatokat rejtenek magukban. Kiemelte: ahelyett, hogy Dolinková igyekezett volna csillapítani a kedélyeket, inkább a médiát és az újságírókat támadta.
„Ezt tényleg nem így kellene csinálni. Éppen ezért kérjük Dolinkovát, hogy haladéktalanul mutasson be lépéseket a trencséni kardioközpont összeomlásának elkerülésére. Miniszterként felelősséget kell vállalnia az általa jelölt kórházigazgató tetteiért”
– üzente Szalay a Facebookon.
A tárca válasza
A minisztérium kedden sajtóközleményben reagált az ellenzéki képviselők felvetéseire. Továbbra is állítja, a kardioközpont működése nincs veszélyben. A tárca a kórház vezetőségére hivatkozva azt írta, összesen négy orvos nyújtotta be a felmondását, de júliusban három új szakembert vettek fel az osztályra, és a kórház vezetősége további orvosokkal tárgyal. Emellett megismételték korábbi álláspontjukat: a tárca folyamatosan egyeztet a kórház vezetőségével a lépésekről, amelyekkel biztosíthatják az osztály működését.
(nar, TASR)
Párhuzamos valóságok
Az ellenzék a múlt héten azt állította, a felmondások miatt gyakorlatilag megbénult a kardiológiai osztály, ami a helyiek számára igencsak aggasztó hír. A központban ugyanis életveszélyes eseteket is elláttak, például ide szállították Trencsén környékéről az infarktusos eseteket. Így azonban nincs kinek ellátnia a betegeket, és a legközelebbi kardioközpontok másfél órára találhatók a trencséni kórháztól, ami komoly életveszélyt jelenthet a páciensek számára.
Dolinková azonban tagadta, hogy bármiféle problémák merültek fel az osztály működésével kapcsolatban. A miniszter hétfőn tett közzé egy videót a trencséni kórházból, melyben elmondta, a saját szemével győződött meg arról, hogy a kardiológiai osztály rendesen működik, és aki mást állít, az szerinte hazudik. Kiemelte, az osztályon egy főállásban és négy másodállásban dolgozó orvos mondott fel, akiknek az összteljesítménye 2,5 orvosét tette ki. Júliusban azonban felvettek három új szakembert, és a kórház vezetése jelenleg is tárgyal a személyzeti kapacitások megerősítéséről.
Az egészségügyi miniszter továbbá elmondta, félrevezetőek az ellenzéki képviselők kardioközponttal kapcsolatos állításai. Szerinte ahhoz, hogy az osztály teljesítse a kardioközponttá válás feltétetelit, legalább 80 ágyra, 2–3 műtőteremre és állandó működésre lenne szükség. Mivel azonban a trencséni kórházban 8 ilyen ágy van, helyesebb kardiológiai osztályról beszélni, ahol a statisztikák alapján heti 1–3 beteget látnak el.
Valaki hazudik
Peter Stachura, a KDH parlamenti képviselője keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Dolinková állításai közül több nem felel meg a valóságnak. Szerinte már az sem állja meg a helyét, hogy az osztály rendesen működik, hiszen az igazgatóváltás előtt az osztályon heti 20 beteget láttak el, most pedig ennek csak a tizedét.
„A miniszter asszony szerint ez rendes működés?”
– tette fel a kérdést Stachura.
Továbbá leszögezte, a nevük elhallgatását kérő kórházi alkalmazottak és egyéb közeli források elmondása alapján a felmondásokkal nem 2,5 orvosnyi teljesítmény veszik el az osztályról, ahogy azt a tárcavezető állítja, hanem 4,4. Az említett három új orvos közül az egyik a főorvos, aki 0,6-os szerződéssel rendelkezik.
„Képzeljenek el egy olyan süllyedő hajót, amelyen a kapitány csak félmunkaidőben dolgozik”
– jelentette ki a képviselő.
A másik új orvos, akitől Dolinkováék elvárják az osztály bebiztosításának működését, 0,2-es szerződést írt alá, a harmadik orvos pedig megbízási szerződésen van, tehát bármikor elhagyhatja a kórházat.
„Ez egy újabb példája annak, hogy a miniszter asszony nem mond igazat. Egyszerűen félrevezeti a közvéleményt”
– jegyezte meg Stachura.
Felújítás?
Oskar Dvořák szerint a kardiológiai osztály működése augusztusban sincs biztosítva, és a miniszter továbbra sem mutatott be semmilyen tervet vagy vészmegoldást. Ehelyett a személyi cserékkel van elfoglalva, amelyek több szempontból is kérdésesnek bizonyultak. Dvořák a Sme napilap információira hivatkozva hangsúlyozta, a kórházban 2019-ben szükség volt a csővezetékek cseréjére, amelyet egy Camase nevű cégre bíztak. A szerződés alapján a cég a munkálatokért cserébe nem kért semmilyen pénzt, viszont a kórház elkötelezte magát, hogy 10 éven keresztül havonta 40 ezer eurót fizet majd a kazánház üzemeltetéséért és karbantartásáért. Felmerült azonban a gyanú, hogy a Camase nem is végezte el a felújítást, amit Dvořák a sajtótájékoztatón fotókkal is igyekezett alátámasztani. Az ügy korábban rendőrség elé is került, így a Matovič– és Heger-kormányok idején a kórház vezetősége nem fizetett semmit a Camase számlájára. Miután azonban Dolinková kinevezte Plesníket a kórház élére, az új vezető szinte azonnal kifizette az évek alatt összegyűlt, több mint egymillió eurós tartozást. És ez még nem minden: Dolinková nemrégiben kinevezte Tomáš Lorencet, a Camase felügyelőbizottságának tagját a minisztérium szolgálati irodájának főtitkárává.
Tomáš Szalay, az SaS képviselője szerint ez is bizonyítja, hogy a minisztérium Dolinková irányítása alatt egy személyi ügynökséggé vált, amelynek az a feladata, hogy a hozzá közel álló embereket magas állami pozíciókba juttassa. Éppen ezért összehívják a parlament egészségügyi bizottságát, hogy a miniszter személyesen is válaszoljon a képviselők kényes kérdéseire.
Kérdéses azonban, hogy a koalíciós többséggel rendelkező bizottság ülését egyáltalán sikerül-e megnyitni.
Az ellenzéki pártok viszont úgy vélik, Dolinková hazudik, ezért keddre összehívták a parlament egészségügyi bizottságát. A rendkívüli ülésen megjelent Dolinková és Plesník is, de a testület így sem volt határozatképes, mivel Vladimír Balážon (Smer), a bizottság elnökén kívül egyetlen koalíciós képviselő sem jelent meg, illetve az ellenzékből Marek Krajčí, a Szlovákia mozgalom tagja is hiányzott. Baláž szerint a bizottság következő ülése legjobb esetben is csak szeptemberben esedékes.
Nyomás alatt
Az ellenzék ennek ellenére továbbra is igyekszik nyomást gyakorolni Dolinkovára, az SaS a keddi sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter távozását követelte. Branislav Gröhling pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt, váltsa le Dolinkovát, mivel szerinte alkalmatlan az egészségügyi tárca vezetésére.
Tomáš Szalay, a párt parlamenti képviselője és egyben egészségügyi szakembere öt okot is megnevezett, amiért Dolinkovának azonnal távoznia kellene pozíciójából. Az egyik legfontosabb indok a már említett trencséni kórház helyzete. Szalay hangsúlyozta, a kardiológiai osztály főorvosának leváltása már önmagában is problémás volt, de még nagyobb botrányt jelent, hogy az új kórházigazgató 1,1 millió eurót fizetett ki egy cégnek a csővezetékek cseréért úgy, hogy a munkálatokat állítólag el sem végezték, pusztán átfestették a régi vezetékeket. Emiatt baktériumok szaporodtak el a csövekben, ami veszélyt jelenthet a betegek egészségére is, állítja Szalay.
Gröhling ennek kapcsán felszólította Peter Pellegrini köztársasági elnököt, aki a Hlas korábbi vezetőjeként Dolinkovát jelölte az egészségügyi tárca élére, hogy látogasson el Trencsénbe, és magyarázza el a helyi pácienseknek, hogy minden rendben van, és továbbra is kiáll a miniszter mellett.
Indokok egész sora
Szalay továbbá Dolinkovát hibáztatja az Általános Egészségbiztosító (VšZP) nehéz anyagi helyzetéért. Mi is beszámoltunk arról, hogy az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) felszólította a biztosítót, álljon elő egy, a pénzügyi helyzetének konszolidációjára vonatkozó tervvel, mivel év végére akár 170 millió eurós veszteségbe is kerülhet. Szalay szerint ha a VšZP nem rendezi a problémát, akkor a betegeknek még többet kell várniuk majd az ellátásra, illetve még többet kell majd fizetniük, ami szintén Dolinková lelkén száradhat.
Eljárást indított az Általános Egészségbiztosító (VšZP) ellen az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS), mivel szerintük a biztosító nem tartja magát a tervezett gazdálkodási célokhoz.
Az ÚDZS azt szeretné, ha a VšZP előállna a pénzügyi helyzetének konszolidációjára vonatkozó tervvel. Ezt a tervet azonban a hivatalnak is jóvá kell hagynia, ellenkező esetben a biztosító ún. vagyoni zárlat alá kerülhet. Az ÚDZS azt szeretné, ha a VšZP a kiadási oldalon spórolna, az év végére ugyanis a biztosító várható vesztesége eléri a 169 millió eurót. Az egészségügyi minisztérium, amely a VšZP százszázalékos tulajdonosa is azt közölte, szükséges a konszolidációs tervre.
(Denník E)
A következő bírálat az Európai Unió helyreállítási alapjával kapcsolatos. Szalay szerint az egészségügyi tárca képtelen időre teljesíteni azokat a mérföldköveket, amelyek feltételül szolgálnak az uniós források lehívásához, így mintegy kétmilliárd eurót bukhat az állam. Példaként a turócszentmártoni kórházat említette, ahol a miniszter leváltotta az új kórház felépítéséért felelős csoport vezetőjét és tagjait, és az új csoport azonban szintén széthullott. Az SaS képviselője állítja, a cserék eredményeként a projekt már 4 hónapos csúszásban van, ami veszélybe sodorja az új kórház felépítését.
Szalay emellett kiemelte, a tárcavezető korábban maga is a járóbeteg-ellátásban dolgozott, így bízott abban, hogy miniszterként külön figyelmet fordít majd a rendelők helyzetére, de ez egyelőre nem történt meg, a hálózat pedig az összeomlás szélén áll.
Végül pedig a vízió hiányát rótta fel a miniszternek, aki Szalay szerint gyakran enged a koalíción belüli nyomásnak, és egészségügyi kérdésekben is teret enged az SNS által jelölt összeesküvéselmélet-hívőknek, utalva például Peter Kotlárra, a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztosra.
Öt hazugság?
Dolinková az elnapolt bizottsági ülés után kiállt a nyilvánosság elé, hogy reagáljon a trencséni kórházzal kapcsolatos állításokra, illetve az SaS sajtótájékoztatójára. Szalay érveit egytől egyig hazugságnak nevezte, az SaS-szel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, eddig egy szakmai kérdésekkel foglalkozó pártnak tartotta őket, most azonban populista kijelentéseket tesznek és „matoviči politikát folytatnak”.
A miniszter elutasította, hogy bármiféle problémák lennének a kardiológiai osztály működésével, amit a sajtótájékoztatón jelen lévő új főorvos, Miroslav Vytiska szintén megerősített. Utóbbi hangsúlyozta, az osztályon biztosan nem lesz összeomlás, és az, hogy most kevesebb beavatkozást végeznek a szabadságok miatt, teljesen normális.
A csővezeték cseréjével kapcsolatos újságírói kérdésekre Plesník azt felelte, az előző vezetőség nem talált problémákat a munkálatok kapcsán, ezért fizette ki az említett összeget. Az ügyben korábban a rendőrség is nyomozott, de a kórházigazgató szerint minden egyes eljárást leállítottak, és nem bizonyosodott be, hogy csalás történt volna. Az ellenzéki képviselők nemrégiben fotókat is bemutattak a nyilvánosság előtt, melyek állítólag a trencséni kórház kazánházában készültek. Dolinková erre úgy reagált, hogy akár ő is bemutathat csővezetékeket ábrázoló fotókat, és ráfoghatja, hogy ezek Trencsénben készültek, de ez nem bizonyít semmit. Az újságírókat bírálta, amiért felkapták az ellenzéki képviselők állításait, holott a fotók szerzőjét és hátterét sem ismerik.
Szalay többi vádjára Dolinková szintén reagált. Állította, hazugság, hogy a VšZP ügyfeleinek többet kell majd várniuk az ellátásra. Azt elismerte, hogy a gazdasági eredmények valóban nem a várakozásoknak megfelelően alakulnak, de a miniszter szerint a felélénkítési terv rendezi majd a helyzetet. A helyreállítási alap és a járóbeteg-ellátás kapcsán a tárcavezető mindenkinek figyelmébe ajánlotta a mai sajtótájékoztatóját, amelyet Peter Kmec (Hlas) kormányfőhelyettessel közösen tartanak majd, és amelyen az uniós források felhasználási lehetőségeiről lesz szó. A vízió hiánya kapcsán pedig elmondta, szeptemberben ismertetik majd a rendelői hálózat optimalizációs tervét, amely komoly változásokat hozhat a járóbeteg-ellátásban.
Múlt kedden aztán az egészségügyi minisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy Dolinková leváltotta az Általános Egészségbiztosító (VšZP) vezérigazgatóját, Michal Ďurišt, aki csupán idén januárban vette át a biztosító vezetését. A VšZP jelenleg nehéz anyagi helyzetben van, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) nemrégiben fel is szólította, hogy álljanak elő egy, a pénzügyi helyzetének konszolidációjára vonatkozó tervvel, mivel év végére akár 170 millió eurós veszteségbe is kerülhet.
Dolinková a leváltást éppen a csődközeli állapottal magyarázta, a miniszter abban bízik, hogy az új vezető képes lesz stabilizálni a biztosító működését.
A KDH és az SaS úgy véli, ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a tárcavezető alkalmatlan személyeket nevez ki az állami intézmények élére, ezért a legjobb megoldás az lenne, ha maga Dolinková is távozna a minisztérium éléről.
Nem most kezdődött
Az egészségügyben zajló cserék azonban nem az elmúlt hetekben kezdődtek. A Sme napilap idén januárban, vagyis alig három hónappal a választás után már tíz személyi változtatásról számolt be, amelyek javarészt a kórházak élén, illetve egyéb állami egészségügyi intézmények vezetőségeiben következtek be.
Érdemes kiemelni például Peter Potúček esetét, aki 2023 decemberéig az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökséget (ŠÚKL) irányította, de az egészségügyi miniszter bármiféle indoklás nélkül leváltotta őt. Potúček korábban azzal került be a hírekbe, hogy az irányítása alatt az ügynökség 29 szlovákiai gyógyszertárat leplezett le, amelyek illegálisan üzleteltek különféle készítményekkel. Potúček a Sme napilapnak azt nyilatkozta, meglepetésként érte a tárcavezető döntése, mert korábban egyetlen visszajelzés sem utalt arra, hogy rosszul végezné a munkáját.
Szintén figyelemre méltó Renáta Blahová, az ÚDZS korábbi igazgatójának esete, akit Dolinková idén februárban menesztett. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, a koalíciónak egy törvénymódosítást kellett elfogadnia a parlamentben. Ez volt az úgynevezett kompetenciatörvény, amelynek eredményeként a felügyeleti hivatal vezetőjének kinevezése kikerült az államfői hatáskörből. A januárban elfogadott módosítás értelmében már elegendő a kormány beleegyezése is. Zuzana Čaputová akkori köztársasági elnök nem értett egyet a javaslattal, ezért panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, de a taláros testület végül nem helyezte hatályon kívül a törvényt, így Dolinková Čaputová beleegyezése nélkül is leválthatta Blahovát.
Hasonlóan járt az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) igazgatója, Peter Lukáč is, akit a miniszter januárban távolított el a hivatal éléről.
Távozó igazgatók
Dolinková a kórházak vezetőségeiben is számos változtatást hajtott végre. 2023 decemberében menesztette például Jozef Tekáčot, a poprádi intézmény vezetőjét, szintén bármiféle indoklás nélkül. A poprádi kórház dolgozói levélben tiltakoztak a döntés ellen, de hiába. Tekáč helyére Stanislav Kandrikot ültette, aki korábban sosem dolgozott az egészségügyben, viszont 2022-ben a Hlas színeiben indult a megyei önkormányzati választáson.
A poprádi kórházon kívül a miniszter új igazgatót ültetett a turócszentmártoni, a zsolnai, az eperjesi, a nagyszombati és a trencséni intézmény élére is.
Mikas mint szimbólum
A nyilvánosságban nagy port kavart még Ján Mikas februárban történt leváltása a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR) éléről. Az országos tiszti főorvost Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke sem látta szívesen az ÚVZ SR vezetőjeként, erről egy, a TA3 hírtelevíziónak adott interjújában beszélt. Az SNS elnöke azt nyilatkozta, Mikas az előző kormány sikertelen járványkezelésének szimbóluma, ezért mihamarabb távoznia kellene a pozíciójából. Mikas volt az, aki a Matovič-kormány idején gyakran kiállt a nyilvánosság elé, hogy a miniszterelnökkel együtt jelentse be a járványügyi szigorításokat.
Pár nappal később Peter Pellegrini (akkor még házelnök, most már köztársasági elnök) a Plus jeden deň napilapnak elmondta, Dolinková meneszteni fogja a tiszti főorvost, de nem Danko nyomására. Állítása szerint a Hlason belül már régóta téma volt a hivatal vezetőjének leváltása.
Ján Mikasnak távoznia kell posztjáról – jelentette be Peter Pellegrini (Hlas), a parlament elnöke. Azt nem tisztázta, ki lesz az új országos tiszti főorvos, mindössze annyit árult el, hogy egy nőre esett a választás, aki sokéves szakmai tapasztalattal rendelkezik.
Az SNS a hétvégén szintén felszólította Mikast, mondjon le a pozíciójáról, mivel a koronavírus elleni harc kudarcának szimbólumaként tekintenek rá. A tiszti főorvos azonban úgy reagált, ellenáll a támadásoknak, és kész szembenézni azzal a vizsgálattal is, amit Peter Kotlár, az SNS parlamenti képviselője indítana ellene.
Kotlárt nemrégiben kormánybiztosnak nevezték ki, és az lesz a feladata, hogy felülvizsgálja a járványkezelés során hozott intézkedéseket.
Pellegrini azonban úgy fogalmazott, Mikas távozása nem az SNS nyomásának eredménye. „Már azelőtt is beszéltünk a leváltásáról, hogy azt Andrej Danko jelezte volna. Ez a Hlas és Zuzana Dolinková egészségügyi miniszter kezdeményezése” – mondta a házelnök.
Gyakori érvek
Amikor az újságírók a kormánykoalíció képviselőit kérdezik az állami hivatalok élén zajló cserékről (nemcsak az egészségügyben, hanem minden szektor kapcsán), általában két érv merül fel. Az egyik, hogy a kormányváltás után teljesen természetes, hogy az új miniszterek a saját embereiket szeretnék a vezetői pozíciókban látni. Ezt az érvet használta nemrégiben Danko is, akit a TA3 vasárnapi vitaműsorában a Šimkovičová-féle leváltásokról kérdeztek.
A másik gyakori érv, amely a leváltások kapcsán elhangzik, hogy az előző kormányok is hasonlóképpen jártak el, így az intézmények élén zajló tisztogatások nem tekinthetők szokatlan jelenségnek.
Korábban is így volt?
Annyi bizonyos, hogy az előző választási ciklus során szintén történtek olyan személyi változtatások az egészségügyben, amelyek kisebb vagy nagyobb felháborodást váltottak ki a sajtóban. Marek Krajčí (Szlovákia mozgalom, korábban OĽaNO) egészségügyi miniszterként szintén több hivatalnokot és kórházigazgatót hívott vissza a pozíciójából. Az egyik legemlékezetesebb személyi csere az volt, amikor menesztette Peter Sabolt, a Kelet-szlovákiai Szív- és Érrendszeri Betegségek Intézetének vezérigazgatóját (VÚSCH). Több párhuzamot fedezhetünk fel Sabol és a már említett Tekáč leváltása közt: az intézmény alkalmazottai ebben az esetben is tiltakoztak, Krajčí nem adott magyarázatot Sabolnak, és a helyére azt az Anton Jurát ültette, aki korábban nem dolgozott az egészségügyben.
A későbbi tárcavezető, Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) szintén hozott megkérdőjelezhető döntéseket. Az Egészségügyi Implementációs Ügynökség (ZIA) élére például azt a Petra Svobodovát nevezte ki, aki korábban az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. Arról az időszakról van szó, amikor a PPA vezetője Juraj Kožuch volt, aki jelenleg a Marhapásztor-ügy (Dobytkár) gyanúsítottjai között szerepel. A Marhapásztor-ügy az egyik legsúlyosabb korrupciós botrány az ország történetében.
Politológusi szemmel
A koalíció képviselői tehát nem tévednek, amikor az állítják, hogy az előző kormánynál is bevett gyakorlatnak számított az állami tisztségviselők cseréje. Más kérdés, hogy ez mennyire van összhangban azzal a politikai kultúraváltással, amelyet az utóbbi években a politikusok folyamatosan ígérgetnek. Radoslav Štefančík, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem (EUBA) politológusa úgy véli, a személyi változtatások esetében fontos kérdés, hogy milyen típusú intézményről van szó. Szerinte valóban bevett gyakorlatnak számít bizonyos politikai jelöltek cseréje az állami intézményekben, például a járási hivatalok vezetői pozícióinál.
„De miért érez valaki belső késztetést arra, hogy a nemzeti park élén 2007 óta dolgozó és néhány kormányváltását átvészelő igazgatót lecserélje egy orvvadászra?”
– tette fel a kérdést a politológus, utalva Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter döntésére, amikor 2023 novemberében leváltotta Pavol Majkót, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) vezetőjét, és helyére ültette Peter Olexát.
„Másfelől, ha a kormánypártok azzal érvelnek, hogy az elődeik is ezt csinálták, azzal csak bizonyítják, hogy ők sem akarnak mások, jobbak lenni. Ez önmagában nem lenne baj, csakhogy a választás előtt megígérték, hogy mások, jobbak lesznek. Ebből is látszik, hogyan tudnak hazudni a választóiknak, akiket ez egyáltalán nem zavar”
– nyilatkozta lapunknak Štefančík.
Régi-új szokások
A politológus szerint az a magyarázat, hogy a vezetők leváltására azért van szükség, mert nem a kormány által meghirdetett irányvonalat képviselik, főként a nem demokratikus országok politikai kultúrájára emlékeztet.
„Lehet, hogy nem is új politikai kultúráról kellene beszélni, hanem régi-új politikai kultúráról”
– fogalmazott.
Továbbá elmondta, a választások utáni berendezkedések országonként változnak. Amerikában például lecserélik a teljes adminisztratívát, Németországban viszont csak az államtitkári szintig történnek cserék. A politológus szerint az utóbbi gyakorlatnak is jó oka van.
„Az állami intézményeket végső soron olyan embereknek kellene irányítaniuk, akik szakmai szempontból alkalmasak, nem pedig azért kerülnek oda, mert a miniszterek barátai. A nemzeti park tehetséges igazgatóját leváltani egy orvvadászra, vagy egy zárt ajtók mögött tartott kiválasztási eljárás után egy kávéházi barátnőt pozícióba juttatni – ezek mind az állam rosszigazgatásának megnyilvánulásai. Csak egy intelligens ember veszi körül magát nála rátermettebb emberekkel, a csalók és a szélhámosok a hozzájuk hasonlókat vonzzák”
– zárta a politológus.
