A kialakult helyzetről és a kilátásokról Kovács Péter koordinátort, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium testnevelő tanárát kérdeztük.

1994 óta először történt meg, hogy verseny nélkül ért véget az év. Mit szól hozzá?

Nagyon elszomorító, hogy így alakult, ráadásul önhibánkon kívül. A vírusos időszakban a sport abszolút háttérbe szorult, az iskolákon távoktatás folyik. Még szeptemberben, amikor kissé enyhült a helyzet, akkor sem volt testnevelés. Pedig a sport is az egészség felé viszi a fiatalságot, immunrendszer-erősítő, szóval mindenképpen fontos az egészség megőrzése szempontjából. Jómagam optimistán tekintek a jövőbe, reménykedem, hogy röplabdában, kosárlabdában vagy fociban azért összejön, megszervezhető lesz legalább egy torna. Egyelőre azonban sok a kérdőjel…

Révész Ferenc Ipolyságon indította a bajnokságot, ön 2013 decembere óta koordinálja. Nem bánta meg, hogy belevágott?

Semmiképpen sem. Sok barátot, támogatót, és amit kiemelnék, szervezőt hozott magával. Minden torna alatt tapasztaltuk, hogy a fizikai jelenlét ebben a versengésben pótolhatatlan, ennek van létjogosultsága. Távutas lebonyolítással elvesztené értelmét. A gimnáziumi diákok számának csökkenése előhozhatja a nyitás kérdését is, mégpedig a magyar középiskolák felé, de ezt a lépést főleg a szervezőkkel megbeszélve lehetne megtenni.

A középiskolai oktatás is szigorú határok közé kényszerült, a sportéletben csak a profik és a buborékba vonulók folytathatják. Mi lesz a gimibajnoksággal?

Ha fellazul a helyzet, rögtön szervezünk valamit. A diákok is már éhesek a sportra, mindenképpen szeretnénk folytatni, mert a versengéssel párosuló együttlétet, magyarságunk összetartását szolgálhatja a jövőben is.