Sokunkat erősen foglalkoztat a királyság intézménye, a monarchia szereplőinek élete. Az európai, ázsiai és közel-keleti alkotmányos vagy abszolút királyságokban az uralkodóház az ideális, a példaként elénk állítható családot szimbolizálja, a britek esetében a „nép egyszerű gyermeke” számára konkrét inspirációt jelent. Nem csoda, hogy az Egyesült Királyságban több asztrológus is rendszeresen foglalkozik azzal, hogy megpróbálja megjósolni, mit hozhat az év a királyi család tagjainak lemondások és örömök, gyermekáldás és halálozás, menyegzők és válások tekintetében.

Igaz, nem ezoterikus körökből, hanem Robert Jobson brit királyi szakértőtől érkezett a hír, hogy II. Erzsébet lemondhat a trónról 2021-ben. „Továbbra is szilárd meggyőződésem: ha a királynő betölti a 95. életévét, le fog mondani” – közölte Jobson novemberben egy tévéműsorban. A felvetéssel igazi lavinát indított el, hiába pletykálnak egyre többet arról, hogy II. Erzsébet lemond a félkerek születésnaphoz időzítve, vagy régensnek nevezi ki a hetvenegy éves fiát, Károly walesi herceget. Alig néhány nappal a felvetést követően a Buckingham-palota kihirdette, hogy négynapos munkaszünettel és ünnepségsorozattal készülnek az uralkodó platinajubileumára – tehát távozásról szó sincs. Az uralkodó londoni rezidenciájának szóvivője szerint a nagyszabású, népünnepélyszerű rendezvényeket 2022. június 2–5. között tartják, és az akkori hétvégét megelőző két napot is munkaszünetnek nyilvánítják. (Egy másik királynő, II. Margit dán uralkodó lemondásáról már évek óta pusmognak, és ha valamire, hát arra, hogy fiának, Frigyes koronahercegnek adja át a trónt, nagyobb eséllyel lehet fogadni.)

Oliver Dowden brit kulturális miniszter történelmi pillanatnak nevezte a másfél év múlva esedékes évfordulót, és hangsúlyozta: rendkívül emlékezetes ünnepséggel köszöntik majd az uralkodót. II. Erzsébet a leghosszabb ideig trónon ülő monarcha az Egyesült Királyság történelmében, ükanyja, a 63 évig, 7 hónapig és 2 napig uralkodó Viktória királynő rekordját 2015. szeptember 9-én döntötte meg. A Windsor-ház feje, aki a platina-évforduló idején már 96 éves lesz, a negyedik a leghosszabb ideig uralkodó koronás fők listáján a történelemben. (II. János liechtensteini herceg, Szirikit Bhumibol Aduljadedzs, más néven IX. Ráma thaiföldi király és a francia XIV. Lajos előzi meg.)

Lesznek további izgalmak a Windsor-házban, mert újabb királyi csemete érkezik: Eugénia hercegnő, András yorki herceg és Sarah Ferguson yorki hercegné leánya az első gyermekét várja a polgári származású Jack Brooksbanktől, Lady Gabriella Windsor, Mihály kenti herceg és Mária Krisztina kenti hercegné negyvenéves leánya tavaly mondta ki a boldogító igent Thomas Kingston pénzügyi szakembernek, és ahogy az lenni szokott, valószínűleg hamarosan már arról olvashatunk, hogy a pár gyermekáldás elé néz.

Beköszönt a gólya XVI. Károly Gusztáv svéd király fiához is, mert Károly Fülöp herceg és Zsófia hercegné december 11-én, a koronavírus-fertőzésből éppen csak felgyógyulva jelentette be, hogy harmadjára néznek szülői örömök elé. A baba márciusban vagy áprilisban jöhet világra, és ő lesz az első, aki az uralkodó unokái közül nem kapja meg az Ő Királyi Fensége címet. Hercegi vagy hercegnői címben viszont részesülni fog, de azt a későbbi házastársa nem kapja meg, gyermekeire nem örökítheti. Európa másik szegletében, a köztársasági Grúziában a népszerű Bagrationi-Mukhrani-ház egyik prominens tagja, János herceg karácsony harmadnapján közölte a hírt, hogy feleségével néhány hónapon belül szülőkké válnak.

Valószínűnek tűnik, hogy az ezotéria iránt érdeklődést mutató Márta Lujza norvég királyi hercegnő és élettársa, Durek Verrett amerikai színes bőrű sámán eddig várt arra, hogy bejelentse az eljegyzésüket. Márta Lujza édesapja, a februárban már 84 éves V. Harald az utóbbi évben több alkalommal is kórházba került. Törékeny egészségéről árulkodik, hogy az oslói királyi palotában december 15-én tartott karácsonyi fotósorozatra már bottal érkezett – ez volt az első alkalom, hogy az uralkodó botra támaszkodva jelent meg egy eseményen. „A világjárvány kirobbanása óta a király többnyire olyan feladatokat látott el a palotában, mint például elnöklés az államtanácsnál, rendszeresen audiencia a miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és a katonai vezetőkkel, valamint a nagykövetek fogadása. A következő hónapokra nem terveztek nagyobb ünnepségeket, de a járvány miatt a király utazásait korlátozták, ideértve az állami látogatásokat és a Norvégián belüli utakat is, de sokszereplős banketteket vagy fogadásokat sem rendeznek, és a király nem szólal fel nagyközönség előtt” – árulta el Trond Norén Isaksen norvég történész lapunknak. A Glücksburg-ház krónikása szerint a járvány és a király két tavalyi betegsége miatt az új évben talán többet láthatjuk Haakon koronaherceget, akit édesapja kórházban tartózkodásai idejére régenshercegnek neveztek ki.

Az agg király egyik pálya- és kortársa, II. Szimeon trónfosztott bolgár cár a vírus ellenére rendszeresen fogad küldöttségeket és diplomatákat, de találkozóinak számát drasztikusan csökkentették, és azokon természetesen mindenki maszkot visel, ezt már Javor Kirilov, az exuralkodó titkára közölte az Új Szóval. Hozzátette, II. Szimeon jelenleg Spanyolországban tartózkodik a családjánál, de tavasszal külföldi meghívásoknak, például egy bécsi kiállításmegnyitónak is eleget kíván tenni.

Az egykori császárvárosban egy ideig még biztosan nem találkozhat a Habsburg-házból származó kuzinjaival, mert az ezeréves dinasztia feje, Habsburg Károly nem rendez nagyszabású ünnepséget 60. születésnapján. „A királyi fenség a születésnap alkalmából Európa jövőjéről tart előadást január 11-én, de csak virtuálisan. A német nyelvű beszédet és a köszöntéseket angol fordításban, kizárólag online kísérhetik figyelemmel a meghívottak” – közölte lapunkkal Vinzenz Stimpfl-Abele, a Habsburgok titkára.