Az országos rendőrfőkapitány posztjáért két jelölt verseng: egyikük a komáromi Hamran István, az elit bevetési alakulat, a Lynx Commando terrorelhárító egység parancsnoka – ez az egység csapott le Ján Kuciak gyilkosaira, és vette őrizetbe Alena Zsuzsovát is. A másik jelölt Peter Kovařík, aki jelen pillanatban megbízott főkapitányként áll a rendőrség élén.

Hamran szellőztetne

Hamran a Lynx mellett a 38 ország terrorelhárító egységeit tömörítő Atlas nevű szervezet elnöke is. Tudni lehetett róla, hogy az elmúlt években komoly konfliktusai voltak az előző rendőrfőkapitányokkal, Tibor Gašparral és Milan Lučanskýval is – a meghallgatáson meglehetősen élesen nyilatkozott a rendőrség jelenlegi állapotával kapcsolatban. Szerinte a testület bizalmi válságban szenved, és ezzel kapcsolatban akar tenni valamit, mert a múltbeli „kozmetikai” változások nem elegendőek – hiszen példátlan módon az országos rendőr-főkapitányság teljes korábbi vezetése ellen büntetőeljárás folyik, és rács mögött vannak.

„Ki kell szellőztetnünk, és az alapoktól kezdve kell tisztességesen dolgoznunk”

– mondta a bizottsági ülésen hozzátéve, a rendőrök csalódottak, és megalázva és átverve érzik magukat. A jelölt a bizottság előtt, és később az újságíróknak is arról beszélt, hogy ha kinevezik a posztra, felülről lefelé reformálja meg a rendőrséget, lefaragja a fő rendőrségi tisztségviselők számát, és tisztességes embereket fog kinevezni a kulcsposztokra.

Beszélt arról is, hogy alapvetően a megelőzés, és nem a represszió irányába vinné el a rendőrséget, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a testület munkáját kizárólag a statisztikákon keresztül ítéljék meg – azt pedig különösen, hogy a rendőrök jutalmazását összekötik az eljárások és a vádemelések számával. „Volt itt olyan rendőrfőkapitányunk, akit a statisztikai adatok miatt emeltek piedesztálra, ám ezek az adatok nem voltak igazak” – mondta Hamran.

A rendőrségnek szerinte szervezeti szinten is meg kell újulnia, specializált osztályokat hozna létre, melyek eddig elhanyagolt vagy aluldimenzionált területeken működnének – ilyen például a gazdasági, a számítógépes, vagy épp a környezetvédelmi terület. A hatékonyságot specializált szakértői vizsgálati csoportokkal biztosítaná. Ezzel párhuzamosan azonban nem enyhítene a szélsőségesség elleni harcon sem, ezért nem ért egyet azzal az optimalizálási tervvel, mely szerint a belügyminisztérium átszervezné a jelenlegi rendszert, és ezeket az ügyeket nem egy specializált ügyosztály vinné, hanem szétosztanák, s például a NAKA nem foglalkozna a kisebb súlyú szélsőséges bűncselekményekkel. „A szélsőségesség a lakosság leggyengébb rétegeit célozza meg” – mondta Hamran, és újságírói kérdésre hozzátette, szerinte ezekkel a bűncselekményekkel egyenesen az elit Lynx Commandónak kellene foglalkoznia.

Hamran átszervezné a rendőrség belső ellenőrzését is, a jelenlegi belügyi ellenőrzés ugyanis szerinte kudarcot vallott.

„A legnehezebb időkben, mikor itt bűncselekményeket követtek el, a belső ellenőrzés nem látott semmit. Ha nem látott semmit, és ez a fő munkatöltetük, akkor itt alapvető probléma van” – magyarázta.

A meghallgatáson rákérdeztek a Tibor Gašparral és Milan Lučanskýval való kapcsolatára is. Hamran elmondta, mindkettejükkel feszült volt a viszony, nagy nyomást helyeztek rá: Gašpar például többször is lemondásra szólította fel, Lučanský pedig célzott ellenőrzéseket küldött az általa vezetett szervezeti egységre.

Marcel Michálik, az OĽaNO képviselője rákérdezett Hamran kapcsolatára Világi Oszkár dunaszerdahelyi vállalkozóval is – a jelölt azonban azt mondta, sosem találkozott vagy beszélt Világival. A pletyka szerinte azért kezdett el terjedni, mert Hamran jó viszonyt ápol Jaroslav Spišiak korábbi rendőrfőkapitánnyal, aki a Slovnaftnak dolgozik. Hamran azonban elutasította, hogy Spišiak – aki a jelölteket bíráló bizottság tagja – bármiben is segített neki.

Szóba került az is, hogy Hamran korábban politikai pályával kokettált, hiszen a választások előtt a PS/Spolu pártszövetség hívta a listájára. A jelölt azonban ezt végül elutasította.

Kovařík a bizalomra épít

Peter Kovařík jelenlegi megbízott rendőr-főkapitány neve akkor lett országosan ismert, mikor 2017-ben Robert Fico kinevezte őt a kormányhivatal korrupciómegelőzési osztályának vezetői posztjára. A rendőrség élén neki is a lakossági bizalom visszaállítása a fő célja, azt szeretné, ha az emberek bizalommal fordulnának a rendőrséghez.

„Attól tartok, hogy Szlovákiában ha az ember rendőrt lát az utcán, úgy tekint rá, mintha a rendőr meg akarná büntetni, és inkább nagy ívben elkerüli” – magyarázta.

A bizalom visszaállítása mellett szervezeti reformot is szeretne, nem csak a különböző bűncselekményekkel foglalkozó osztályok kapcsán, hanem területi szinten is: szerinte ugyanis nem kell nyolc kerületi rendőr-főkapitányság, elég három területi, és egy fővárosi. Emellett felgyorsítaná a büntetőeljárásokat is, melyben jelenleg a résztvevőknek sokszor meg kell ismételniük a vallomásukat.

„Bárki is legyen az új rendőrfőkapitány, nagyon sokáig fogja még magyarázni, hogy lehet az, hogy két rendőrfőkapitányunk ellen is büntetőeljárás indult” – mondta Kovařík a rendőrség csúcsvezetését sújtó korrupciós botrányokkal kapcsolatban. Szerinte ez nem csak emberi, hanem rendszerszintű kudarc volt. Hozzátette: a rendőrök számára komoly gondot okozott, ha a testületen belül kellett vizsgálódniuk, ebbe kevesen fognak bele. Óriási hibának tartotta azt is, hogy ha például bármilyen céget vizsgálni kezdtek csalás vádjával, az megjelent a belső információs rendszerben, és a csúcsvezetés ezért könnyedén üzletelhetett az információkkal.

„Ha valaki meg akarta tömni a zsebét, csak annyit kellett tennie, hogy adott egy fülest valakinek”

– tette hozzá azzal, hogy rendőrfőkapitányként célja lenne megváltoztatni ezt a rendszert. Azzal kapcsolatban, nem érez-e felelősséget ezekért a korrupciós ügyekért – lévén a Korrupcióellenes Hivatal vezetője is volt, – azt mondta: komoly eredményeket ért el ezen a területen, és több komoly és érzékeny korrupciós ügyet is megnyitottak. „Sokszor tapasztalhattuk azonban meg azt is, hogy meg voltunk győződve arról, hogy bűncselekmény történik, ám mivel nem tudtuk bizonyítani, le kellett állítanunk az eljárást” – tette hozzá.

A jelenlegi rendőrfőkapitányt kérdezték a szélsőséges bűncselekményekkel kapcsolatos átszervezésekről is. Kovařík kiállt a terv mellett – szerinte tavaly a NAKA 220 ilyen üggyel foglalkozott, ebből 100-at azonnal elutasítottak, mert nem volt szó bűncselekményről. Csupán 20 ügy jutott el a vádemelésig, 40 esetben pedig vádalkut kötöttek. A pénzügyi bűncselekmények vizsgálatát azonban elmondása szerint mindenképpen erősíteni kell, erre pedig minimum 140 emberre van szükség, ezért hatékonyabbá kell tenni a NAKA kapacitásainak felhasználását.

A rendőrfőkapitány-jelöltek meghallgatása után Roman Mikulec belügyminiszter azt a jelöltet nevezheti ki a testület élére, melyre a védelmi bizottság javaslatot tesz. Amennyiben egyiküket sem javasolja, a kiválasztási eljárást meg kell ismételni.