A törvényhozás gyorsított eljárásban tárgyalja a népszámlálás asszisztált részének elhalasztásáról szóló kormányjavaslatot, amelyet első olvasatban szerdánhagytak jóvá. A képviselők nagy többséggel, 105 szavazattal támogatták a halasztást, amelyre a koronavírus-járvány miatt van szükség. A második, végleges szavazásra ma vagy a napokban kerülhet sor. A módosítás értelmében a népszámlálás internetes változatát továbbra is február 15. és március 31. között tartják, az asszisztensek, lényegében kérdezőbiztosok pedig április 1. és október 31. között veszik fel az adatokat azoktól, akik online nem töltötték ki a kérdőívet.

Összefogtak a pártok

A szerdai szavazás után a népszámlálás témájában közös sajtótájékoztatót tartottak az OĽaNO frakciójának a tagjai, köztük Gyimesi György és Anna Záborská, az ultrakonzervatív Keresztény Unió (KU) tagja, valamint a parlamenten kívüli Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs is. Záborská elmondta, a KU, Gyimesi és az Összefogás együtt lépett fel a népszámlálás asszisztált részének elhalasztása érdekében, amit aztán az OĽaNO parlamenti frakciója támogatott. Kiemelte, a népszámlálás személyes találkozókat igénylő, asszisztált része járványügyi kockázatot jelent, a halasztás által pedig a felmérés minőségibb adatokat eredményezhet. „Az egyházak és vallási közösségek finanszírozása is a népszámlálás adataihoz kötődik” – mutatott rá, azzal, hogy a felmérés eredményei a nemzetiségek számára is fontosak.

Két nemzetiség, vagy egy?

Gyimesi a sajtótájékoztatón elmondta, terítéken van az is, hogy a népszámlálási ívből törlik a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. A felmérésben a jelenlegi tervek szerint a „Mi az ön nemzetisége?” pont után az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés is szerepelne. „Eddig a napig ez még nem dőlt el” – mondta a képviselő arra utalva, hogy egyelőre vita folyik arról, egy vagy két nemzetiséget lehessen-e bevallani. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint a második kérdést törölni kell, hiszen bizonytalan jogi helyzetet eredményezne, hiszen a jelenlegi törvények csak azzal számolnak, hogy egy személy csak egy nemzetiséget vallhat be. „Hiányzik az interpretációs keret” – mondta. Hozzátette, a második nemzetiségi kérdés 2018-as bevezetését nem előzte meg széles nyilvános vita. Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben csak egy lehetőséget lehetne megjelölni, mit javasolna egy magyar anyanyelvű romának, milyen nemzetiségűnek vallja magát, Gyimesi úgy válaszolt, szerinte mindenkinek azt kellene bevallania, aminek érzi magát. „A nemzetiségi közösségek képviselőinek azt javaslom, hogy egyetlen nemzetiséget valljon be, mégpedig azt, aminek érzi magát” – mondta.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Szlovákiában a kisebbségek által lakott településeken a nyelvi jogok nem az adott falu vagy város lakóinak anyanyelvéhez, hanem nemzetiségükhöz kötöttek. Egy településen a hivatali érintkezés során például akkor lehet a magyar nyelvet használni, ha a lakosainak legalább 15 százaléka magyarnak vallja magát a népszámláláson, de független attól, hogy a lakosok milyen anyanyelvet jelöltek be a felmérés során. Ha csak egy nemzetiséget lehet bejelölni, vagy a két lehetőség közül csak az egyiket veszik figyelembe a nyelvi jogok megállapításánál, a magyar ajkú romáknak választanuk kell az identitásuk bevallása és a nyelvi jogaik érvényesítése között.

Nagy a bizonytalanság

Mózes a sajtótájékoztatón szintén amellett foglalt állást, hogy a népszámlálási ívből töröljék a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. Szerinte is az az egyik legnagyobb probléma, hogy bizonytalan, miként értelmeznék a két nemzetiségi kérdésre adott válaszokat. „Ha most a kisebbségek számára kedvező értelmezés is születne, semmi sem garantálja, hogy a következő kormány négy év múlva nem változtatja ezt meg” – mondta. Hozzátette, hogy maguknak a polgárokban is bizonytalanságot okozhat a két kérdés kitöltése, hiszen ma még nem világos, miként fogják az így nyert adatokat értelmezni.

Az Összefogás nyílt levelet intézett Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnökhöz, amelyben azt kérik, hogy a felmérés során csak egy nemzetiséget lehessen bevallani. „Aggasztónak találjuk, hogy a két nemzetiség megadásának bevezetése mindennemű társadalmi egyeztetés nélkül történt. Az előző kormány rólunk ismét nélkülünk döntött, és nem ismertek a népszámlálásba való ilyetén beavatkozás lehetséges következményei” – fogalmaznak. A levelet az Összefogás tagjain kívül az MKP vezetője, Forró Krisztián és az elnökségének több tagja is aláírta.

A nemzetiségre vonatkozó második kérdés ügyében a kormánykoalíció dönt majd. Az SaS kormánypárt részéről a kérdéssel parlamenti frakciójuk tagja, Ondrej Dostál (OKS) foglalkozik. Dostál lapunknak elmondta, egyértelműen a második nemzetiségi kérdés megtartása mellett van. „Azt gondolom, hogy a kisebbségeknek ez hasznos lenne, hiszen sokan vannak, akiknek kettős, vagy többes identitása van” – nyilatkozta. Példaként a roma közösséget említette, amelynek a lélekszáma a Roma Atlasz szerint hozzávetőlegesen 440 ezer, a 2011-es népszámlálás során azonban csak valamivel több mint százezren vallották magukat romának. Dostál szerint nem kell attól tartani, hogy a két kérdésre adott válaszok értelmezése bizonytalan lenne, úgy látja, erre már a mostani törvények is alkalmasak. „A jelenlegi kisebbségi nyelvhasználati törvényt ilyen esetben úgy kell értelmezni, hogy az első és a második kérdésnél megadott nemzetiségeket összeadják” – mondta Dostál. Hozzátette azonban, hogy minden kétséget kizárni egy törvénymódosítással lehetne. Szerinte, ezt a kormánykoalíció is támogatná.

Az utolsó pillanatban…

Szerdán a kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László, akit még a Híd javaslatára az előző kabinet nevezett ki, egy közleményben igyekezett bizonyítani, hogy a népszámlálást megfelelően előkészítették. Felidézte, hogy ezen a kormány kisebbségi tanácsa által delegált szakemberek éppúgy éveken át dolgoztak, mint a Szlovák Statisztikai Hivatal képviselői. „Alig egy hónappal a népszámlálás kezdete előtt, az etnicitásról szóló kérdésből politikai téma lett” – emelte ki Bukovszky, és hozzátette, elítéli a téma politizálását.