A megmozdulás Facebook-eseményénél azt írják, Šimkovičová arroganciája és hatalmi beavatkozásai túllépnek minden határt. „Nem, mi nem fogunk hallgatni!” – írják. A 18 órakor kezdődött demonstráción a főváros központjában lévő Sznf téren, a szervezők szerint 18 ezren vettek részt. A magyar művészeti egyesület, a Bázis sajtónyilatkozatban közölte, hogy ehhez a tüntetéshez is csatlakoznak. Az egyesület a művészek hétfői megmozdulásán is képviseltette magát.

Közvetlenül az ellenzéki pártok demonstrációja előtt Michal Šimečka, a PS elnöke és Branislav Gröhling az SaS vezetője rövid sajtótájékoztatót tartott. Kijelentették, azt várják Robert Fico (Smer) miniszterelnöktől, hogy még kedden este benyújtja Peter Pellegrini köztársasági elnöknek a Šimkovičová és Susko leváltásáról szóló határozatot. Bár a megmozdulást az SaS és a PS szervezte és finanszírozta, a két pártelnök a tüntetés színpadára mégsem lépett fel, a demonstráción csak olyan személyiségek szólaltak fel, akik aktívan nem politizálnak. Az elsők között Ľuboš Machaj, a közmédia nemrég leváltott vezérigazgatója szólt a tüntetőkhöz. Arról beszélt, sosem találkozott még ennyire arrogáns és inkompetens vezetéssel, mint amely most a kulturális minisztérium élén áll. A helyzetet a pártállami viszonyokhoz hasonlította, amikor a hatalom megpróbálta megfélemlíteni azokat, akik nem értettek vele egyet. Kiemelte, hogy ebben a szituációban fontos szerep hárul az újságírókra, arra szólította fel őket, ne essenek bele az öncenzúra hibájába. A szélesebb nyilvánosságot pedig a szabad sajtó védelmezésére kérte. A tömeg Machaj felszólalására válaszul a „Köszönjük!” rigmust skandálta. A kulturális és az igazságügyi miniszter neve hallatán az emberek a „Mondjanak le!” jelszót hangoztatták.

A szintén ellenzéki KDH nem csatlakozott a demonstrációhoz, szerintük hatásosabb, ha maga a kulturális szféra szervez hasonló tiltakozásokat. Ezzel kapcsolatban Šimečka kijelentette, tiszteletben tartja a kereszténydemokraták döntését, Gröhling azonban csalódásának adott hangot. Az SaS elnöke szerint azért is sajnálatos a kereszténydemokraták távolmaradása, mert abban a pártban politizál Viliam Karas korábbi igazságügyi miniszter, akinek világosan meg kellene neveznie, milyen hibákat követett el Susko.

A PS és az SaS elnöke arra is kitért, hogy Šimkovičová és Susko leváltására is rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek. Ezt ugyanakkor a KDH is támogatja.

Ahogy arról beszámoltunk, a múlt héten Šimkovičová menesztette tisztségéből a Szlovák Nemzeti Színház (SND) igazgatóját, Matej Drličkát, valamint a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) vezetőjét, Alexandra Kusát. A kulturális szféra bírálja a döntését, ahogy a közelmúltban tett más lépéseit is kritizálja. Šimkovičová nevéhez kötődik a Művészeti Alap, az Audiovizuális Alap kormányzati irányítás alá vonása, a Bibiana vezetőjének menesztése, a Kunsthalle önállóságának megszüntetése és a közmédia függetlenségének jelentős korlátozása is.

Susko pedig egy bírált jogintézmény segítségével engedte szabadlábra a korrupcióért jogerősen elítélt különleges ügyészt. Dušan Kováčik nyolc helyett négy év után szabadulhatott, de a Legfelsőbb Bíróság visszaküldheti a rácsok mögé. Már ha Kováčik nem szökik meg. Ezzel kapcsolatban az ellenzék a maffiaállam visszatéréséről beszél.

A volt miniszterek is megszólaltak

A kulturális és az akadémiai szféra, de korábbi miniszterek és a politikai ellenzék is Šimkovičová távozását sürgeti. A korábbi kormányok kulturális miniszterei is élesen tiltakoztak Šimkovičová ténykedése ellen, lépéseit károsnak nevezték és szerintük mindezért az egész kormány, élén Robert Fico (Smer) miniszterelnökkel szintén felelős. „A kultúra hatalmi leuralásának szándéka az egész koalíció bizonyítványa” – írja közös nyilatkozatában Ladislav Snopko, Milan Kňažko, Rudolf Chmel, Silvia Hroncová és Marek Maďarič, aki a korábbi Smer-kormányok kulturális minisztere volt. Teljes mértékben azonosulnak a Nyitott kultúra! platform követeléseivel és tüntetésével.

A hétfői tüntetés

A hétfői demonstráción, amelyen 8–9 ezren vettek részt, Šimkovičovának és Lukáš Machalának, a tárca szolgálati hivatala vezérigazgatójának menesztését követelték. Azt kérik, hozzák helyre azokat a káros intézkedéseket, amelyeket Šimkovičová tett. Ennek fényében módosítsák a múzeumokról és galériákról, a Művészeti Alapról, az Audiovizuális Alapról és a közmédiáról szóló törvényt. „Azt kérjük a kulturális tárca új vezetésétől, hogy olyan kultúrpolitikát folytasson, amely összhangban van a kulturális és kreatív iparra vonatkozó, 2030-ig érvényben lévő stratégia céljaival” – hangzott el a hétfői demonstráción. Továbbá azt is kérték, hogy a minisztérium a kulturális szektor valós problémáival, így a rossz munkakörülményekkel, az alulfinanszírozottsággal és a felhalmozott fejlesztési adóssággal foglalkozzon. Šimkovičová kedden azzal vádolta meg a Nyitott kultúra! mozgalmat, hogy a Progresszív Szlovákiával koordinált módon lép fel. A kezdeményezés szervezői ugyanakkor többször hangsúlyozták, mozgalmuk pártfüggetlen. A miniszter egyben bírálta a sajtót és az ellenzéket, mert szerinte azok meg akarják őt szégyeníteni. De visszautasította azt a kritikát, így azt, hogy neonáci retorikát, illetve megfélemlítő eszközöket használna, amit a menesztése céljából útjára indított nyilvános felhívás tartalmaz. Eddig az online felhívást már 178 ezren írták alá.

Cseh nyilatkozat

A kulturális miniszter lépéseivel kapcsolatban cseh művészek is aggodalmaiknak adtak hangot, szerintük Šimkovičová a kulturális szféra képviselőin akar bosszút állni. Az általa végzett személycseréket primitív tisztogatásoknak nevezték, módszereit pedig a totalitárius bűnöző államban szokásos eszközökhöz hasonlították, és arra utaltak, elfogadhatatlan, hogy a véleményüket kifejező művészeket a rendőrség vegzálja. Ahogy arról beszámoltunk, a miniszter ellen az év elején indított petíció miatt a rendőrség kihallgatta Németh Ilona képzőművészt. A cseh kulturális élet képviselői egyben szükségét látják, hogy a meghurcolt szlovák kollégáik Csehországból kapjanak állásajánlatokat, de egy csehszlovák művészeti alap létrehozását is szorgalmazzák. Az állásfoglalást többek között Jiří Suchý, a Semafor Színház elnöke, Zdeněk Svěrák író, rendező, Jan Hřebejk és Olga Sommerová rendező, Boleslav Polívka, valamint Alena Antalová színész, David Koller, illetve Iva Bittová zenész, de Michael Žan-tovský műfordító is aláírta.

Cseh tiltakozás

Tegnap egyébként a közszolgálati Cseh Rádió vezérigazgatója, René Zavoral közölte, az intézmény félbeszakítja a Szlovák Rádióval való együttműködést. Azonnali hatállyal véget ért a cseh és a szlovák regionális rádióállomások műsorsugárzása, de olyan kulturális projektek sem kerülnek megrendezésre, mint a közös, cseh–szlovák karácsonyi program, s a Cseh Rádió a továbbiakban semmilyen tartalmat nem oszt meg a szlovák intézménnyel. Zavoral szerint megvárják, hogy az újonnan megalakult intézmény, az STVR a független és objektív média alapelveit fogja-e képviselni.

Zavoral egyébként már márciusban élesen bírálta a szlovák kormány közmédiába való beavatkozását. Az RTVS beszüntetését célzó lépéseket a közmédia államosításának nevezte. Emlékeztetett, hogy a demokrácia megőrzésének egyik alapfeltétele a független média megőrzése, s a jelenlegi szlovák kormány szerint épp az objektív műsorsugárzást próbálja a háttérbe szorítani.

Még az akadémia is

Több szlovákiai felsőoktatási intézmény vezetője is megszólalt a témában. A pozsonyi Comenius Egyetem rektora, Marek Števček; a Szlovák Műszaki Egyetem vezetője, Oliver Moravčík; a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) elnöke, Pavol Šajgalík és a Szlovákiai Műveltségi Társaság (Učená spoločnost Slovenska) elnöke, Jozef Noga egy közös nyilatkozatot adott ki. Ebben azt írják, az utóbbi időben a szakmai diskurzust felváltotta egy olyan kép, amelyben a szereplőket két, egymással szemben álló táborra osztja. Szerintük ez az út a társadalom számára egyenesen megsemmisítő irányba visz. A közélet képviselőit ezért a tárgyilagos és szakmai diskurzus visszaállítására szólították fel.

A magyarok

A hétfői megmozduláson részt vett a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület. „A Bázis irodalmi és művészeti egyesület tiltakozik a hatalom arroganciája ellen a szabad, autonóm művészet és irodalom nevében” – fogalmaztak közleményükben. De Kerekes Vica színésznő is a tüntetésen való részvételre buzdított. A megmozduláson jelen volt Gyenge Veroni slammer, aki lapunknak arról beszélt, nem ért egyet Šimkovičová azon állításával, amely szerint a hazai kultúra csak szlovák lehet, semmi más, majd arra utalt, sokféle identitásával együtt, ő is a szlovákiai kultúra része. „Queer vagyok, az LMBTQ-közösség tagja és magyar is vagyok. Én úgy gondolom, a kultúra mindenkié, az enyém és a tiéd is” – mondta. Hozzátette, arra számított, hogy többen képviselik a megmozduláson a szlovákiai magyarokat. „Talán ha kihívjuk ezeket az embereket, akik most csendben vannak, akkor lehet, ők is hallatják majd a hangjukat” – véli. A hétfői tüntetést támogató kulturális szervezetek között a Bázis volt az egyetlen magyar intézmény.

A kulturális miniszter elleni tiltakozással kapcsolatban megkerestük a Magyar Szövetséget, hogy megkérdezzük, egyetértenek-e a Nyitott kultúra! által megfogalmazott célokkal, így egyebek mellett Šimkovičová és Machala menesztésével. Cikkünk megjelenéséig azonban erre nem kaptunk tőlük választ. Ahogy arra a kérdésünkre sem, hogy a párt vezetői részt vettek-e a hétfői tiltakozáson. A kulturális miniszter mellett ugyanakkor proaktívan kiállt a szélsőjobboldali Republika EP-képviselője, Milan Uhrík. Szerinte a tiltakozó művészek „szlovákellenesek”.

Leváltások a Művészeti Alapnál

Kedden érkezett a hír, hogy Šimkovičová leváltotta a Művészeti Alap felügyelőtanácsának három tagját, Alžbeta Lukáčovát, Katarína Kövesdi Cvečkovát és Rastislav Sterankát. A több millió euró támogatás szétosztásáért felelős alapra vonatkozó törvényt a koalíció a közelmúltban úgy változtatta meg, hogy lényegében a kulturális tárca irányítása alá vonta azt intézményt. Ez is egy olyan lépés volt, amelyet élesen bírált a szakmai nyilvánosság és az ellenzék is. 

Csupán 48 képviselő jelentkezett be, a rendkívüli ülést a szeptemberi ülésszakon próbálják ismét megnyitni.

A Šimkovičová leváltásáról szóló rendkívüli ülést az ellenzék kezdeményezte. Egyebek mellett a Szlovák Nemzeti Színházban (SND) és a Szlovák Nemzeti Galériában (SNG) eszközölt személyi változásokat veti a miniszter szemére. Emellett alkalmatlannak tartja a miniszteri posztra. Az ellenzék szerint a közszolgálati média és a kulturális támogatási alapok lerombolásán dolgozik, tevékenységével veszélyezteti a műemlékek felújítását, továbbá a legfontosabb kulturális intézmények működését. Šimkovičová kijelentette, hogy jogosan váltotta le az említett kulturális intézmények vezetőit, és a törvénnyel összhangban cselekedett. Robert Fico (Smer) kormányfő kiállt mellette.

 szeptember 10-én kezdődő ülésszakra került át a Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter elleni bizalmatlansági indítvány is, mivel ezt a rendkívüli ülést sem sikerült többszöri próbálkozás után sem megnyitni a parlament határozatképtelensége miatt.

A két politikus közti, személyeskedő üzenetváltásba hajló konfliktus azért is kimondottan érdekes, mert Fico a miniszterelnökké választása óta tartózkodott a hasonló jellegű vitáktól. A kormányfő utoljára a választási kampányban Zuzana Čaputová államfőt támadta kemény szavakkal, de a kormányalakítást követően nem akadt olyan politikus, akit bírált volna. Most a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia vezetőjén, Michal Šimečkán talált fogás a kultúrharcban. Maga Šimečka szintén igyekezett kerülni a személyeskedő üzenetváltásokat, de a Milan Šimečka Alapítvánnyal kapcsolatos gyanúsítgatásokra már maga is élesen reagált és keresetlen szavakkal illette Ficót.

A két Šimečka

A szlovákiai kulturális életben bejáratott szereplőnek számító Milan Šimečka Alapítvány tevékenysége a múlt héten került a nyilvánosság figyelmének középpontjába. A szervezet gazdálkodására Martina Šimkovičová kulturális miniszter és jobbkeze, Lukáš Machala hivatalvezető hívták fel a figyelmet azon a sajtótájékoztatón, melyet a tárcavezető leváltását követelő tüntetések után hívtak össze.

Šimkovičová a vádaskodásokkal teli sajtótájékoztatón többek között meggyanúsította az alapítványt azzal, hogy „élősködik” a kulturális tárca forrásain, köztük a Művészeti Alap pályázatain. A tárcavezető furcsállta, hogy a Milan Šimečka alapítvány több alkalommal is kiemelt támogatást kapott az állami pályázatokon (2020-ban például 255 ezer eurót), a Művészeti Alap átalakítása előtt pedig egy három évre szóló, évente átlagosan 45 ezer eurós dotációról szóló szerződést kötöttek az alapítvánnyal egy kulturális fesztiválsorozat megrendezésére. Šimkovičová szerint ez a lépés nem nevezhető szokványosnak, miközben a politikus erőteljesen célozgatott arra is, hogy a Művészeti Alap szakmai tanácsában ülő, a PS-hez közeli jelöltek szerepet játszhattak az elfogult döntéshozatalban. A miniszter név szerint is megjelölte az elfogultnak tartott bizottsági tagok között Zora Jaurovát, a PS jelenlegi alelnökét – aki a parlamenten kívüli párt politikusaként, de a kulturális közegben mozogva valóban szerepet játszott a szakmai döntésekben, de utoljára a parlamenti választás évében vállalt hasonló szerepet.

A vádak erőteljesen alapoztak a névazonosságra, a Milan Šimečka Alapítvány ugyanis egy családi szálon valóban kötődik a PS elnökéhez, Michal Šimečkához: a politikus nagyapjáról nevezték el. Milan Šimečka a csehszlovák értelmiségi közeg egyik tagja, a rendszerváltás idején aktív szerepet vállalt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) tevékenységében, dolgozott Václav Havel csehszlovák elnök tanácsadójaként, majd 1990 szeptemberében elhunyt. Az alapítványt egy évvel később hozta létre több, vele szoros kapcsolatban álló értelmiségi – és azóta is több projektet üzemeltet, köztük civil képzéseket, emberi jogi programokat, valamint a [fjúžn] nevű fesztiválsorozatot.

Šimkovičová vádaskodásának napján megszólalt Robert Fico kormányfő is egy, a facebookon megjelentetett videóban. Fico szerint az alapítvány esete is mutatja, hogy Michal Šimečka valójában saját céljaira használja ki a dotációs rendszert és azért szervezte meg a kulturális miniszter elleni tiltakozást, hogy saját családjának pénzügyi érdekeit védje. Fico arra is erőteljesen utalt, hogy javasolni fogja a PS vezetőjének leváltását a parlament alelnöki székéből.

Az érintett, tehát maga Šimečka pénteken egy szokatlanul éles facebookos állásfoglalásban reagált az elhangzottakra. Keserű, bosszúszomjas embernek nevezte Ficót, aki Szlovákia érdekeinek védelme helyett csak a saját büntetlenségével és életjáradékával foglalkozik, az emberek összeveszejtésével pedig saját hibáiról szeretné elterelni a figyelmet. Šimečka szerint az alapítvány ügyének felhozatala egyfajta bosszú a sikeres, 18 ezer állampolgárt megmozgató tömegtüntetésért cserébe.

Az ügyben megszólaltak az alapítvány alapítói is, akik szintén kritizálták Fico kijelentéseit. A szervezet eredetileg több ismert személyiség, Martin Bútora, Juraj Flamik, Fedor Gál, František Mikloško, Miroslav Kusý, Peter Tatár és Peter Zajac nevéhez kötődött. A még aktív alapítók és az elhunyt személyiségek hozzátartozói szerint a miniszterelnök és a kulturális tárca 1989 novemberének hozadékait sodorja veszélybe, a toleráns, illedelmes és demokratikus társadalmat lehetetleníti el.

Az alapító tagok és családtagok véleménye szerint téves összekötni Šimečka nevét az alapítvánnyal, rádaásul a puszta vádaskodáson túl sem Fico, sem pedig Šimkovičová nem mutatott be bizonyítékot a források hűtlen kezelésére. Andrej Danko, az SNS elnöke és a Hlast vezető Matúš Šutaj Eštok a másik oldal mellett szólalt fel, véleményük szerint az eset mutatja, hogy a progresszív fél által hirdetett illedelmesség és transzparencia csak szóban létezik.

Fico álomtémája

A konfliktus kiéleződése után az a kérdés, hogy a botránynak lesznek-e politikai és pénzügyi következményei. A Milan Šimečka Alapítvány képviselői azt gyanítják, hogy a kulturális tárca az aláírt szerződés ellenére felsőbb utasításra megpróbálhatja elszabotálni a támogatás kifizetését. A tárca vezetése arra is megpróbálhat hivatkozni, hogy nem egy hagyományos fesztiválról, hanem rendezvénysorozatról van szó, miközben a külföldiek integrációját nem a szlovák kultúrára szánt forrásokból kellene fedezni.

A kulturális minisztérium vasárnap állásfoglalást tett közzé az alapítvánnyal kötött szerződésről, melyben rendhagyónak minősítik a megállapodást és leszögezik, hogy sikeresnek értékelik a támogatást kapott [fjúžn] projektet. A minisztérium ugyanakkor kifogásolja, hogy a forrásokat olyan aktivitásokra fordítanák, melyeknek nincs köze az alap küldetéséhez. „A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának vezetősége szerint nem megfelelő megoldás egy olyan szerződés, amely 2026-ig garantálja a Milan Šimečka Alapítvány pénzét. A közpénzek szerződéses érvényesíthetősége a következő 2 évre pedig nem lehet sztenderd az ilyen típusú projektek támogatására” – szögezi le a minisztérium.

A kormánykoalíció az alapítvány tevékenységének megnehezítésével együtt a politikus Šimečkán is fogást talált a botránnyal. Egyelőre nem tudni, valóban sor kerül-e a PS vezetőjének és legismertebb politikusának visszahívására az alelnöki posztról, de ha igen, azt az SNS és a Hlas képviselői is támogatnák a szavazatukkal. Šimečka szerint a koalíció nem érti a demokrácia lényegét és perelni is hajlandó, ha tovább folytatódnak a személye és az alapítvány ellen szóló támadások. Ennek ellenére borítékolható, hogy a kormányfő később is sikeres stratégiának látja a politikus és az alapítvány nevének összemosását. Hiszen így bizonyíthatja be a választói előtt, hogy korábbi kijelentéseivel összhangban az ellenzéki pártok és a civilek valóban összedolgoznak a kormány ellen.

Peter Pellegrini államfő hamarosan találkozik Robert Fico (Smer) kormányfővel, Peter Žigával (Hlas), a parlament megbízott elnökével, és fokozatosan a pártok elnökeivel. A megbeszélések témája a társadalmi megbékélés lesz. Az államfő ezt a közösségi hálón megjelent videofelvételen jelentette be, és nyugtalanítónak nevezte a fokozódó ellenséges légkört.

„Nyugtalanul figyeltem az elmúlt hetek politikai történéseit, nem egyes politikusok döntései miatt, mert azok véleményem szerint nem lépték túl a standard politikai kereteket, hanem főleg a rendkívül ellenséges légkör ismételt erősödése, a politikusok radikalizálódó nyelvezete és a közösségi hálón tapasztalható nyílt gyűlölködés miatt. Visszatértünk a kormányfő elleni merénylet előtti időkbe, és mintha teljesen kitöröltük volna az emlékezetünkből” – szögezte le az államfő.

Azt is hozzátette, egyes politikusok az utcán akarnak érvényt szerezni az igazságnak. Tiszteletben tartja a gyülekezéshez való jogot, továbbá az ellenzéki pártok jogát tiltakozások szervezésére, de úgy véli, az ellenzéki tüntetések hozzájárultak Szlovákia megosztottságához. „A feszült légkör végül a kormányfő elleni példa nélküli támadáshoz vezetett. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy ugyanazok a jelszavak, amelyek télen és a tavasszal hangzottak el a tereken, most olyan reakciókat váltanak ki a kormánypárti politikusokból és választóikból, amilyeneket más körülmények között talán túlzottnak tartanánk” – tette hozzá.

Az államfő leszögezte, érzékeli a Martina Šimkovičá (SNS-jelölt) kulturális minisztert érő bírálatokat a kulturális intézményeknél végrehajtott személycserék miatt. „Egyetértek azzal, hogy a leváltásoknál fontos az érvelés és a módszerek is, amelyeknek meg kell felelniük a 21. századi elvárásoknak, de megjegyzem, hogy a mostanihoz fogható változásokból számtalan volt már Szlovákia történetében, és nemcsak a kulturális tárcánál, hanem mindegyiknél” – mondta. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Natália Milanová, az OĽaNO (most Slovensko) kulturális minisztere leváltotta Matej Drličkát, a Szlovák Nemzeti Színház igazgatóját.

Kitért a Boris Susko (Smer) igazságügyi minisztert erő bírálatokra is, amiért felülvizsgálati eljárást indítványozott Dušan Kováčik jogerősen elítélt volt különleges ügyész ügyében, és a Legfelsőbb Bíróság döntéséig elrendelte a szabadlábra helyezését. „Fontosnak tartom ismételten leszögezni, hogy valaki bűnösségéről vagy ártatlanságáról egy demokratikus országban csakis a bíróságok dönthetnek, politikusok nem, de az utcákon tüntetők sem, ezért bízom benne, hogy a Legfelsőbb Bíróság mihamarabb határoz az ügyben” – zárta az államfő.

Felszólította a politikusokat, hogy az emberekért dolgozzanak. „Ha maradnak ebben a személyeskedő, nem konstruktív, gyűlölködő szerepben, csak távolodni fog az áhított nyugalom” – mondta Pellegrini. Leszögezte, hogy államfőként mindig közbe fog lépni, ha veszélyben lesz a jogállamiság, alkotmányos válság fenyegetne, vagy ha sérülnek az emberi jogok. „De határozottan és világosan leszögezem, hogy sosem fogom hagyni magam bevonni a belpolitikai csatákba, bármelyik fél is szerezné ezt elérni” – tette hozzá.

Az államfő már korábban nyilatkozott arról, hogy szeretne találkozni a kormányfővel, majd fokozatosan a pártok elnökeivel, beleértve az ellenzékieket is. Az ellenzéki pártok is felszólították egy ilyen találkozó megrendezésére.